Kedves Látogató,
Az unikornis.hu oldalunkra friss tartalmak már nem kerülnek, korábbi cikkeink továbbra is elérhetőek.
Üdvözlettel: az NWMG csapata
Értem

Hová lettek az illatok az életünkből?

2016.08.23. 08:41
Sokszor már az illatok szintjén eldől a fejünkben a vonzódás valakihez, a többi érzékszervünkhöz képest mégis hajlamosak vagyunk alábecsülni az orrunk szerepét. Milyen érzelmeket ébreszt a jázmin egy indiaiban, és miért értelmezhetetlen a mézeskalács illata Japánban? Melyik illatért bolondul a legtöbb magyar nő, és mit segíthet a jó szaglás egy forró nyomos rendőrségi ügyben? Zólyomi Zsolt parfümőrrel beszélgettünk.

Ha az érzékszerveinkre gondolunk, nem az orrunk ugrik be elsőként. Sőt mintha az utóbbi időben a szaglás nagyon is háttérbe szorult a többi érzékeléssel, a látással, hallással szemben. Mi az oka ennek?

A városi élettel együtt járó szmog eleve tompítja a szaglásunkat, de már amúgy sincs olyan elsődleges információértéke a szagoknak és illatoknak, mint régen. A kibontott joghurtról nem szaglással döntöd el, hogy erjedt-e, hanem megnézed a dobozon a szavatossági időt. A borászokon, cukrászokon, séfeken kívül az emberek többségének az illatok már csak kiegészítő funkcióval bírnak.

De azért az illatoknak ez a kiegészítő szerepe sem elhanyagolható. Vannak boltok, ahonnan kifordulunk a szag miatt, másokba pedig pont az illatosításuk miatt megyünk be.

Az illatmarketingnek kétségtelenül nagy szerepe van abban, hogy hol vásárolunk. De egy történelmi kor átélésében is sokat segít, ha illatokat érzünk magunk körül. Nemrég a Várkert Bazárban egy első világháborús kiállításhoz kellett „háború-szagúra" illatosítanom a termeket. Nyomasztó hangulatú illatokat hoztam létre, amelyek a lövészárkokat idézik, lőporral, dohányszaggal és izzadt férfitestekkel. Vagy egy másik teremben mocsárillatot és üszkös, leégett városok illatát kellett leképezni. Ez mind ahhoz kellett, hogy érzelmeket tudjunk előidézni az emberekben, hogy még jobban át tudják érezni azt a nyomasztó, kilátástalan helyzetet, amelyben a katonák voltak.

Zólyomi Zsolt

Forrás: Facebook

Vannak még olyan kultúrák, ahol az illatok ma is fontos szerepet játszanak a hétköznapokban?

Japánban például akkora kultúrája van Gendzsi hercegnek, a japán irodalom egyik klasszikus alkotásának hogy a gyerekek a mai napig az ő életén keresztül tanulják meg a társadalmi berendezkedést. Ezeknek a játékoknak része egy illatjáték is, amikor fel kell ismerni, hogy mivel volt beillatosítva a herceg szobája. A mai napig lehet kapni Japánban olyan füstölőket, amelyeket 400 éve ugyanaz a cég gyárt, amelyik a császári család illatosító beszállítója volt.

Mennyire kultúrafüggő, hogy milyen illatot tartunk kellemesnek vagy kellemetlennek?

Egy bizonyos kultúrkörben nagyjából kiszámítható az emberek működése Például Kelet-Európában a legtöbb embernek az otthon melegét és a nagyi konyháját idézi a mézeskalács illata, de ha ezt megmutatod egy japánnak, nem fogja érteni. Vagy nekünk például nem fűződik különösebb érzelem a jázmin illatához. A legtöbb magyar csak egy kellemes, különlegesen jó virágillatnak tartja, de ha egy indiai ember szagolja, akkor neki valószínűleg a gyerekkori templomi emlékei ugranak be róla, és vallásos gondolatokat ébreszt benne a jázmin illata.

Időről időre hívnak rendőrségi forrónyomos ügyekhez, ahol egy helyiség illata is sokat elárulhat az elkövetőkről. Hogy néz ki egy ilyen szakértői munka?

Nagyjából úgy, hogy leülsz a szoba közepére és beleszagolsz a levegőbe. Egy-két órával egy bűntény után még kiérzel bizonyos szagokat, illatokat, amelyeket az elkövetők maguk után hagytak. Például, hogy milyen cigarettát szívtak, vagy, hogy egy olyan személy járt a helyszínen, aki kínait evett korábban. Egy kisváros vagy egy kerület esetében ezeknek a forrónyomos információknak nagy a jelentőségük. A rendőrök ilyenkor például gyorsan el tudnak menni a közeli kínai éttermekbe, megkérdezni, hogy jártak-e ott a feltételezett elkövetők, emlékszik-e valaki az autójuk típusára. Ez kicsit olyan, mintha nyomkövető kutya lennék, csak én el tudom mondani, amit érzek.

De azért a munkád javarésze a parfümkészítésről szól. Miben más vagy mennyivel ad esetleg többet egy személyesen készített luxus parfüm egy drogériában kapható márkás parfümnél?

Magyar logika szerint talán a kézműves és az ipari borászat közötti különbséghez lehetne ezt hasonlítani. A parfümériákban kapható illatok 90 százaléka ma már ugyanazokból az olcsó, szintetikus anyagokból készül. A rózsaillatú parfüm például garantáltan nem tartalmaz egy gramm rózsaszirmot sem. Ezeknél a parfümöknél a brandet fizettetik meg a vásárlóval, és jellemzően nagy illat- és ízgyártó cégek szállítják be nekik futószalagon az aromákat. Én viszont a világ minden pontjáról szerzek be különleges alapanyagokat, ezért van az, hogy a parfümériámban teljesen más illatokat lehet találni. A luxus vonzereje pedig pont az, hogy ab ovo szembe megy az aktuális trendekkel. Aki személyre szabott parfümöt rendel, az azt szeretné, hogy csakis rajta lehessen érezni egy bizonyos illatot.

Forrás: AFP/Patrick Hertzog

Mennyibe kerül egy személyre szabott parfüm?

Ez alapanyag függő is, de nagyjából 2-5 millió forint között mozog az ár. Itt elsősorban nem a kész parfümöt kell megfizetni, hanem az azt megelőző több hónapos tervezést, kísérletezést, tesztelést, szóval a beletett kreatív munkát.

A parfüm szó hallatán tízből kilencen biztos Franciaországra asszociálnak, pedig említetted, hogy például a németek is kiemelkedőek a parfümkészítésben, sőt volt időszak, amikor Magyarország is híres volt a parfümjeiről. Hogyan lettek a franciák ennyire dominánsak az illatiparban?

Amikor Medici Katalin Olaszországból Franciaországba került, az olasz parfümkészítés-tudás színe-javát magával vitte. A francia királyság évszázadokon át tartó prosperálása pedig jó táptalajt adott a luxusipar fejlődésének. A másik ok szerintem a franciák jó értelemben vett sznobizmusa. Amikor látták, hogy a parfümipar szépen fejlődik náluk, elkezdték védeni és támogatni a nemzeti parfümkészítésüket. Ahogy mondjuk Hollandiában a sajtkészítés, a franciáknál a parfümkészítés vált az egyik kiemelt nemzeti iparággá, és a mai napig egészen jól csinálják. Az első világháború előtt egyébként nálunk is felívelőben volt a parfümipar, de ezt aztán sajnos romba döntötte a két világháború. Egy ország újjáépítésénél természetesen nem a luxusipar fejlesztése, hanem az alapvető infrastruktúra újjáépítése volt az elsődleges, így hamar leáldozott itthon ennek az iparágnak.

Milyen illatot szeret a magyar nők többsége? Van egyáltalán olyan illat, amellyel a magyar nőknél nem foghat nagyon mellé egy parfümcég?

A könnyed, tavaszi, enyhén gyümölcsös vagy púderes virágillatokat kedveli a legtöbb magyar nő. Például, ha fogsz egy kis ribizlit, málnát, szedret és összekevered tavaszi virágokkal, mondjuk fréziával, akáccal, kicsi rózsa, gyöngyvirág, hanga és hársfavirág illattal. Ezt aztán megdobod kis citrussal, amitől olyan lesz a parfüm, mintha egy friss, könnyű magyar fehérborba szagolnál bele. Főleg ha az aljára még teszel valamilyen kézről lecsókolós, krémes-púderes-rúzsos illatot. Ha ilyen parfümöt készítesz, az nagy eséllyel tetszeni fog a magyar nőknek.

(Címlapi kép: The Picture Desk/The Picture Desk Ltd/Gianni Dagli Orti)