Kedves Látogató,
Az unikornis.hu oldalunkra friss tartalmak már nem kerülnek, korábbi cikkeink továbbra is elérhetőek.
Üdvözlettel: az NWMG csapata
Értem

Kiből lesz biztosan olimpikon?

2016.08.21. 11:57
Kevés dolog bizonyítja jobban az olimpiai teljesítmények nézőkre gyakorolt hatását, mint az, hogy sokan képesek még meg is könnyezni egy-egy ismeretlen sportoló sikerét. De mi kell ahhoz, hogy egy sportoló szinte emberfeletti teljesítményt tudjon felmutatni egy olimpián? 

Élsportolók körében végzett agykutatások azt bizonyítják, hogy a motivációnak alig van szerepe abban, mennyire tanul meg valaki úszni vagy vívni. Sőt a veleszületett tehetség sem nagyon segít a teljesítmény növelésében. Na de akkor min múlik az olimpiai arany? A Guardiannek nyilatkozó neurológus szerint szinte kizárólag az edzésbe belefektetett órák a döntők egy olimpiai teljesítménynél. Mindegy, hogy a sportoló gyerekkorában utált-e hajnalban kelni és úszni indulni, vagy hogy csak szülői, edzői kényszer hatására gyakorolt minden nap hosszú órákon át.

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Persze, egy ponton túl azért nem megy tovább motiváltság nélkül. Egy olimpiai bajnokot sem láttunk még, akit az edzője lökött volna a pályára. Ha egy sportoló kijut az olimpiára, természetes hogy küzdeni fog. Viszont a győzelemre való esélye Daniel Glaser neurológus szerint legtöbbször már a gyerekkorában eldőlt, mégpedig azzal, hogy naponta hány órát fektetett a gyakorlásba. A brit kutató úgy véli, hogy ezen a téren az élsportolók agyszerkezete meglepő hasonlóságot mutat a profi hegedűművészekével. A hegedű az egyik legnagyobb technikai tudást igénylő hangszer, egy apró melléfogás a húron teljesen más hangot eredményez. Éppen ezért a hegedűművészek kiskoruktól fogva hosszú órákat gyakorolnak naponta, mire, a kisujjukban éreznek például egy szonátát.

Fotó: Marton Szilvia – Origo

A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az élsportolók és a profi hegedűművészek agyszerkezetében is vastagabb a bal kéz mozgását szabályozó agyi kéreg, a jobb félteke mozgásáért felelős kéregnél. A jobb és baloldali agykéreg szabályozza a mozgáskoordinációnkat, míg például az elülső agykéreg felelős az akaraterőnkért és a motivációnkért. Az átlagostól eltérő agyszerkezetet Daniel Glaser neurológus szerint  tehát nem az akaraterő vagy a motiváció, hanem a naponta ismétlődő gyakorlás eredményezte. 

(Címlapi kép: MTI/Kovács Tamás)