Szirénázás, ájulás, kész katasztrófa
Egy útpadkára szaladt kisteherautó mögött kannák voltak szétszóródva a földön, gyanús anyag szivárgott belőlük. Az autó mellett eszméletlennek tűnő, sebesült emberek hevertek, a VIII. kerületi Szentkirályi utca Üllői út és Baross utca közötti szakaszát lezárták. Nem volt nehéz kitalálni: összefüggés van az ájulások és a kiömlött gyanús anyag között.
„Vészhelyzet” a Semmelweis Egyetemen
Fotó: Polyak Attila - OrigoA Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Semmelweis Egyetem közös, egészségügyi válsághelyzeti gyakorlatán jártunk, de aki nem értesült erről előre, az komolyan azt hihette, hogy nagy a baj. Hamarosan ugyanis két tűzoltóautó fordult be az utca egyik végén, pár perc múlva pedig szirénázó mentőautók is érkeztek a helyszínre. A gyakorlat forgatókönyve szerint a veszélyes hulladékot szállító furgon balesete következtében mérgező és rákkeltő formaldehid került nagy koncentrációban a levegőbe, a kiérkező mentőknek tehát fel lett adva a lecke.
Egy ilyen próba lényege, hogy a tűzoltók, katasztrófavédelmisek és mentők – akikkel egyébként nem közölték előre, hogy milyen problémával kell majd szembenézniük a terepen – minél gyorsabban és hatékonyabban tudják elvégezni a mentést és a veszélyes anyag semlegesítését. A tesztet követő kiértékelésen ugyanis figyelembe veszik majd, hogy a mentés az ilyenkor szükséges, előre meghatározott lépések szerint történt-e, valamint működött-e a szervek közötti riadólánc, a kommunikáció a hatóságokkal.
Ezért is érdekes, hogy laikus megfigyelőként úgy tűnt, éppen a kommunikációba csúszhatott egy apró hiba. Még mielőtt ugyanis a tűzoltók védőfelszerelésben és légzőkészülékben megközelítették, majd kimentették volna a mérgező területről a civileket – akik egyébként a Vöröskereszt önkéntesei voltak –, a mentős kollégák mindenféle védőruha nélkül megkezdték a helyszíni ellátást. Úgy látszott, mintha nem értesítették volna őket előre, hogy nem szabad a veszélyes részre lépni.
Palotai Zsolt Gábor, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakmai igazgatóhelyettese azonban azt mondja, hogy erre a váratlan helyzetre is jól reagáltak a tűzoltók: amint tudták, azonnal kiküldték a mentősöket a helyszínről.
„Éles szituációban is úgy van, hogy ha bárki bekerül a veszélyességi zónába, az a mi felelősségünk, illetve a rendőröké, akikkel lezáratjuk a helyszínt. Ilyenkor, ha olyan az anyag, akkor még a mentősöket sem engedjük be, hanem mi visszük a zónán kívülre az embereket.”
Palotai elmondása szerint a katasztrófavédelemnek éppen az ilyen esetekre van fenntartva a doktorszolgálata. Néhány orvost kiképeztek a légzőkészülékek, a védőruhák használatára, akiket így bátran be lehet engedni a veszélyes területekre is.
A tűzoltók védőruhában és légzőmaszkban mentik ki a sérülteket
Fotó: Polyak Attila – OrigoA tűzoltók egyébként a forgatókönyvnek megfelelően, időben a helyszínen voltak. Az igazgatóhelyettes szerint Budapesten bárhova odaérnek az emberei tíz percen belül, holott a kiszállás idejére nincsen előírás. Csupán azt kell szem előtt tartani, hogy „a tűzoltóautók hátsó tengelye a riasztás kiadását követő két percen belül mindeképpen elhagyja a szertár kapuját”.
Megkezdik az elzárkóztatást
A helyszínre kiérkező tűzoltóknak a szabályoknak megfelelően riasztaniuk kellett a katasztrófavédelmi műveleti labort is, amely – ha éles a helyzet – időközben azonosítja a káros anyagot, és a levegőbe jutott mennyiségből meghatározza, hogy mekkora területet kell lezárni. Ezúttal 50 méteres körzetben jelölték ki a veszélyességi zónát, amelybe beleesett a SOTE Transzplantációs és Sebészeti Klinikája is. Miközben az utcán a tűzoltók éppen homokkal próbálták semlegesíteni „a mérgező anyagot”, addig bent, a kórházban a klinikavezető elrendelte a riadóláncot. Most a klinika szakrendeléseknek helyet adó mély- és magasföldszintjét áldozták be a gyakorlat helyszínéül, ahol a betegeket szintén önkéntesek játszották.
Harc a formaldehid ellen
Fotó: Polyak Attila – OrigoMészáros István, az egyetem biztonságtechnikai igazgatóságának vezetője szerint a gyakorlatban az elzárkóztatást imitálták.
Ez egy az egészségügyi válsághelyzetek kezelésében használatos szakkifejezés, és fontos megjegyezni, hogy nem érdemes összekeverni a különböző járványok során alkalmazott karanténnal. Mert míg az utóbbi esetében a betegektől, a bentiektől védik a kintieket, addig az elzárkóztatás a külső körülményektől óvja a bentieket. A pácienseket és a kórház munkatársait egyaránt.
Az elzárás előírásainak megfelelően a klinikai személyzet feladata a következő volt: minél hamarabb ki kellett üríteniük az érintett épületrészt, be kellett csukniuk a nyílászárókat, lekapcsolnuk a szellőztetőberendezést, és részlegesen áramtalanítaniuk is kellett.
Mészáros szerint nagyon fontos, hogy ehhez hasonló gyakorlatokat évente tartsanak, hogy szokja a személyzet a terhelést, és egy tényleges katasztrófa esetén ne legyen idegen a hatóságiakkal való kommunikáció sem.
(Címlapi kép: Polyák Attila)