Kedves Látogató,
Az unikornis.hu oldalunkra friss tartalmak már nem kerülnek, korábbi cikkeink továbbra is elérhetőek.
Üdvözlettel: az NWMG csapata
Értem

A dohányzás olyan, mint az orosz rulett

2016.11.04. 11:12
Kutatók végre megfejtették az eredendő okát annak, hogy miért nő meg hatványozottan a rák kockázata, ha dohányzunk, és azt is, miért lehetséges, hogy valaki végigfüstöli az életét, mégsem a tüdőrák viszi el.

Megszületett az első átfogó tanulmány arról, hogyan rombolja szét a sejtjeinket és teszi tönkre a génállományunkat a cigizés. Ha egy éven keresztül naponta egy doboz cigarettát elszívunk, akkor az átlagosan a tüdőnk minden egyes sejtjének génállományában 150 elváltozást, a gégefő sejtjeiben további 100 mutációt okoz. Hasonló módon genetikai elváltozások lesznek a szánkban, a húgyhólyagunkban, a májunkban és egyéb szerveinkben. 

Az már ismert volt, hogy a dohányban megtalálható 7000 különféle kémiai anyagból legalább 70 okozója lehet a ráknak az emberi szervezetben, de hogy a rák kialakulása mögött pontosan milyen molekuláris folyamatok húzódnak, hogy miként mutálódnak – megnövelve a tumor kockázatát – a DNS-ek, az csak a most publikált kutatással lett egyértelmű. David Phillips rákkutató, a longoni King's College professzora és a tanulmány társszerzője azt mondja, tulajdonképpen a dohányzásból következő rák eredendő okait találták meg

Az említett kémiai anyagok egy része közvetlenül rombolja szét a sejteket és a génállományunkat (például a tüdőben), egy másik része pedig csak korlátozza a sejtek működését.

Minél több elváltozás történik azonban egy sejtben, annál nagyobb az esély, hogy az rákos sejtté változik.

Ludmil Alexandrov biológus, aki a tanulmány első szerzője, megjegyzi, hogy a dohányzás olyan, mint az orosz rulett. Vannak, akiknél nem sül el a ravasz, és évekig nyugodtan dohányoznak anélkül, hogy rákosak lennének. Ennek oka szintén a genetikai mutációkban keresendő. A rendszeres cigizés ugyanis a szervezetünk teljes génállományának random pontjain okoz elvátozásokat. Ha mázlisták vagyuk, akkor éppen olyan pontokon, ahol a mutációk nem végzetesek. Annyiban azért mégis különbözik a rulettől, hogy itt megnő az esélye a tumor kialakulásának, minél többször „forgatjuk meg a tárt”.

Forrás: AFP

A kutatók a rákos sejtekben a mutációk mintázatát keresték. Azt figyelték meg, hogy több mint 20-féle mutáció köthető olyan rákos megbetegedésekhez (szám szerint 13-hoz), amelyek kialakulása a dohányzással hozható összefüggésbe. De ezek közül csak ötféle elváltozás volt gyakori a dohányzók tumoros sejtjeiben. Ezek között találtak olyat, amely közvetlen előidézője a tüdőráknak. Nagy valószínűséggel a cigarettafüstben található benzopirén (előfordul még a kőszénkátrányban, a gépkocsik kipufogógázában) az a kémiai anyag, amely a molekuláris elváltozást kiváltja. 

A tanulmány szerzői számára nagy kérdés volt még, miként okozhat rosszindulatú daganatos megbetegedéseket a cigizés az olyan „távoli” szervekben, mint a hasnyálmirigy vagy a húgyhólyag. Kiderült, hogy a füstben lévő anyagok utat találhatnak maguknak szinte bármelyik szervünkhöz, és ugyan nem közvetlenül pusztítják el a sejteket, de azok biológiai óráját képesek felgyorsítani. Így például – mondja Alexandrov – minden egyes csomag cigi 18 elváltozást okoz a húgyhólyag minden egyes sejtjében. 

(Címlap: AFP/Noel Celis)