Nem lesz jobb kedvünk attól, ha mosolygunk
A fiatalabb kutatók mostanában előszeretettel ismételnek újra több évtizedes kísérleteket, és eredményeik alapján sokszor az egyetemi tankönyvek vonatkozó fejezetét is újra kell írni. Elképzelhető, hogy így lesz ez Fritz Strack 1988-ban végzett pszichológiai kísérletével is, amelynek eredményére most holland kutatók cáfoltak rá.
A német pszichológus anno arra volt kíváncsi, hogy a mosolygás képes-e ténylegesen javítani az ember hangulatán. A kísérlet során egy tollat helyeztek a résztvevők egy részének fogai közé, amitől önkéntelenül is mosolyogniuk kellett. A másik csoportnak viszont az ajkai között kellett megtartania a tollat, amit csak lebiggyesztett szájjal tudtak teljesíteni. Mindeközben egy viszonylag semleges hangulatú rajzfilmet vetítettek, amit aztán értékelniük kellett a résztvevőknek. Az eredmények alapján a fogaik közé szorított tolltól mosolygók sokkal viccesebbnek tartották a rajzfilmet, mint azok, akiknek lebiggyesztett szájjal kellett végignézniük. Erre a kísérletre épült aztán az az évtizedek óta idézett hipotézis, hogy a mosolygás még akkor is képes javítani a hangulatunkon, ha magunkra erőltetjük.
Nemrégen azonban holland kutatók megismételték a kísérletet, de nem találtak kimutatható összefüggést a kényszeres mosolygás és a hangulatjavulás között. Pedig nem aprózták el, 17 kísérletet végeztek, amelyek során 1900 résztvevővel cáfolták Strack majdnem három évtizeddel ezelőtt publikált eredményeit. A kísérleteket egyetemistákkal csinálták, akiket előzetesen pszichológiai teszteknek is alávetettek annak érdekében, hogy számukra semleges (sem túl humoros, sem túl szomorú) rajzfilmeket mutathassanak nekik. Strackhez hasonlóan a holland kutatók is videóra vették a szájukban tollat szorongató résztvevők reakcióit.
Az új eredmények ugyan cáfolják az idős német pszichológus eredményeit, azonban a holland kutatásvezető, Eric-Jan Wagenmakers szerint ez még nem jelenti azt, hogy alapjaiban hibás lenne Strack mimikaelmélete. Szerinte csak az eszközökkel volt baj az eredeti kísérletben, mert a szájba tollat helyező módszer nem alkalmas a mosolygás és a hangulat közötti összefüggés bizonyítására. Egy ilyen kényszeres helyzetre ugyanis nagyon eltérően reagálnak az emberek, ami már önmagában is sokat torzíthat az eredményeken.
(Címlapi kép: Thinkstock)