Kedves Látogató,
Az unikornis.hu oldalunkra friss tartalmak már nem kerülnek, korábbi cikkeink továbbra is elérhetőek.
Üdvözlettel: az NWMG csapata
Értem

Jason Bourne visszatért, de minek?

2016.08.02. 14:00
Mikor a végső leszámolást nézve nem a karfát szorítod, inkább a mélyről feltörő röhögést próbálod elfojtani, pontosan tudod, hogy valami nem stimmel. Hiába röpködnek az autók, hiába szexi még mindig a kamerarángatás, és hiába tért vissza Matt Damon és Paul Greengrass is, hogy ott folytassák, ahol csaknem tíz éve abbahagyták: a Jason Bourne olyan, mintha valamelyik korábbi rész lebutított remake-je lenne.

Vannak emberek, akik annál izgalmasabbak, minél kevesebbet tudunk róluk. Például Jason Bourne, aki csak addig volt érdekes, míg saját magát sem ismerte. A múlt nélküli szuperügynökben épp az amnéziája volt a legkúlabb, hiszen kit ne hozna lázba egy hétköznapi kinézetű figura, aki három mozdulattal lefegyverez egy komplett kommandósosztagot, ám közben fogalma sincs, miként vált tökéletes gyilkológéppé?

Bondot is átformálta

Ez a nézői fogékonyság szervezte a kirobbanó sikerű Bourne-trilógiát, amely az ezredforduló utáni akcióthrillerek etalonjává vált. Akkor lett igazán trenddiktáló, mikor a dokumentarista stílusáról ismert Paul Greengrass került a rendezői székbe, aki elképesztő tempóban hajszolta végig amnéziás főhősét a fél világon. Hirtelen Bourne-klónok árasztották el a képernyőket, és még James Bondból is megtört, saját múltját kutató ügynök lett, aki két vívódás között rövid, kézikamerás snittekben törte ripityára Aston Martinját.

Az amnéziája volt benne a legkúlabb

Forrás: UIP Dunafilm

A régi recept

Végül Greengrass sem bírta ki, és kilenc évvel a trilógia lezárása után meglovagolta a saját maga által gerjesztett hullámokat, újra ráuszítva Bourne-t a gonosz, világuralomra törő CIA-ra.

Nem kellett volna. Az új részbe igyekeztek minden hozzávalót beledobálni, ami naggyá tette a sorozatot, csak ezúttal nem értek össze az ízek. A kiégett Bourne bujdokol és illegális bokszmeccsekbe fojtja bűntudatát, ám egy számára fontos nő halála megint lángra lobbantja benne a régi tüzet. Innen aztán lehallgatásokon, nagyvárosi autósüldözéseken, reccsenő arccsontokon és sok-sok konspiráción át vezet az út, amelynek végén a velejéig romlott CIA-főnök lakosztályában találjuk magunkat.

Vincent Cassel a nagy ellenfél

Forrás: UIP Dunafilm

Csődöt mond a figyelemelterelés

Nem az a legnagyobb baj, hogy mindez nagyon ismerős a korábbi részekből – valljuk be, a sorozat eddig is ugyanazt a képletet ismételgette. A konstans paranoiára és a feszes akciókra épülő Bourne-algoritmus azonban ezúttal csődöt mond, így a cselekményt maguk alá temetik a széria saját nevelésű közhelyei.

Mert persze közhelyekből az eredeti trilógiában sem volt hiány, csak közben annyira lekötötte a figyelmünket a gyorsvonatként száguldó hajsza, hogy nem volt időnk ilyesmin merengeni. Greengass filmjei még azt is elbírták, hogy a Bourne múltját feltáró flashbackekkel együtt beszivárgott a pátosz és a lelkizés a karcos és üresjárat nélküli kémtörténetbe.

Szemtől szemben a gonosszal

Forrás: UIP Dunafilm

A folytatás még mélyebbre merül az elfeledett emlékekben, végleg lerántva Bourne-t a faék egyszerűségű akciófilmek papírmasé figurái közé. Mondjuk, így legalább nem lóg ki a többi szereplő közül, akik szintén olyanok, mintha a Sablonos Kémfilmek Nagykönyvéből vágták volna ki őket (még Tommy Lee Jones, Vincent Cassel és Alicia Vikander sem tudja őket életre kelteni).

Hiába a Zuckerberg-klón

A Jason Bourne izgalmas újdonsága lehetne, hogy reagál az utóbbi évek zajos lehallgatási botrányaira, de ebből sem sikerül sokat kihozni. Terítékre kerül ugyan a nagy tech cégek és a titkosszolgálatok összefonódása, de hiába erőltetnek bele egy vívódó Zuckerberg-klónt a sztoriba vagy kacsintanak ki többször is a Snowden-botrányra, ha aztán lebutítják a kérdést jó és rossz mitikus küzdelmére.

Lehúznak róla még pár bőrt

Forrás: UIP Dunafilm

 

A film alaphangját megadó athéni jelenet még hozza a kellő adrenalinszintet, de aztán fokozatosan ráébredünk: nincs annyi rommá tört autó, ahány képes lenne feledtetni az egyre kínosabb sztorit és a bugyuta dialógusokat. A fináléban már tényleg rezignáltan pillantunk az óránkra, miközben az egymást üldöző szuperügynökök éppen lebontják fél Las Vegast.

Ez persze nem fogja megakadályozni a stúdiót abban, hogy még egy bőrt lehúzzon a sztoriról. Bourne frappánsnak szánt kilépője nem hagy kétséget afelől, hogy vár még ránk pár jókora közhely a múltjában.

(Címlapi kép: UPI Media)