Kedves Látogató,
Az unikornis.hu oldalunkra friss tartalmak már nem kerülnek, korábbi cikkeink továbbra is elérhetőek.
Üdvözlettel: az NWMG csapata
Értem

Az Apple a mennyekbe repítette a felhasználót

2016.09.09. 09:25
Idén 40 éves Steve Jobs és Steve Wozniak egykoron megálmodott cége, az Apple, amely minden más gyártót megelőzve olyat nyújtott az embereknek, amilyet a hetvenes évek közepéig még soha senki. Élménnyé tették a számítógépezést. A forradalmi tett előtt tiszteleg most egy kiállítás is, ahol az Apple ikonikus és ritka ősdarabjait is meg lehet tekinteni.

A személyi számítógépek – vagy más néven a PC-k – történetét többféle módon is be lehetne mutatni, de a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Nagy Károly retrószámítógép-gyűjtő segítségével most kizárólag Steve Jobsék munkásságára koncentráltak. Tekintettel a kerek évfordulóra, összehoztak egy olyan tárlatot, amely szépen bemutatja az Apple-gépek evolúcióját, benne a múlt számítógépeinek emblematikus darabjaival. 

Nagy Károly gyűjtő

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Bár a Nem esett messze az alma a fájától című kiállítás kicsi, ráadásul Újpestig kell kimenni érte, és jóval több, az eligazodást segítő információt, magyarázó leírást is elbírt volna, arra tökéletes, hogy lássuk: milyen állomásokon – időnként zsákutcákból visszafordulva – kellett áthaladnia a cégnek, hogy végül eljutassák a felhasználót a kerekded formák, és a kezes bárányként működő gépek mennyországának kapujába.

Umberto Eco

Forrás: Aurimages/Ulf Andersen
Umberto Eco 1994-ben rátapintott a macintoshok sajátosságára az MS-DOS kompatilis gépekkel szemben, mely utóbbiak kemény döntéseket kívánnak meg a felhasználóktól, azaz a hívektől, a kálvinistákhoz hasonlóan segítséget nem nyújtván hagyják magában szenvedni a gép elött ülő embert. Komáromy Gábor A Macintosh világa című könyvében idézi Ecót, aki szerint a Macintosh világa ezzel szemben a jezsuita ellenreformációé. „Ez egy vidám világ, jó kedélyű, barátságos, mely a híveket lépésről lépésre kézen fogva vezeti el, ha nem is a mennyek országába, de legalábbis a dokumentumok kinyomtatásának pillanatához. A katekizmus filozófiája érvényesül itt: a kinyilatkoztatás esszenciáját egyszerű formulákon és gazdag ikonrendszeren keresztül értjük meg. A megváltáshoz mindenkinek joga van.”

Jobs, Wozniak és Ronald Wayne 1976. április elsején alapították meg közös cégüket, az Apple Computert Wozniak családjának kaliforniai garázsában. Az abban az évben piacra dobott, kultikus első Apple számítógép sajnos nem része Nagy Károly húsz éve gyarapodó, egy családi ház több szobáját elfoglaló gyűjteményének, mivel az Apple I gépeknek mostanra csillagászati áraik vannak, a prototípust például nemrég adták el egy árverésen több mint 224 millió forintért

Apple I

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A széria következő gépe, és egyben az Apple első, nagy sorozatban gyártott személyi számítógépe, a 77-es születésű Apple II viszont megtekinthető a kiállításon, sőt használható is! Én kevés sikerrel, de játszani próbáltam rajta. Időt és türelmet igényel ugyanis, hogy a még egér nélküli gép egyáltalán nem kézenfekvő billentyűzetén megpróbáljunk eligazodni.

Apple II

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A másik legendás darabot, a Jobs nevelt lányáról elnevezett, '83-as Lisát viszont csak nézni lehet. Ezzel a géppel ugyan kudarcot vallott az Apple a piacon, mégis mérföldkőnek számított a PC-k történetében, ugyanis a Macintosh és a konkurens Windows rendszerek megjelenése előtt ez volt az első grafikus felhasználói felülettel rendelkező számítógép, másként fogalmazva: az ikonvezérlés, amelyhez itt már egér is járt, első úttörője a Lisa volt.

Miután meggyőzték Steve Jobst arról, hogy hagyja ott Lisát, a vesztes projektet, az alapító átállt a Macintosh-projektre, és ennek köszönhetően '84-ben meg is jelentek az első, már az amerikai informatikai oktatásban is népszerű Macek. A Macintosh 128k-ként ismertté vált gépek piacra dobását követően viszont megromlott a viszony Jobs és John Sculley Apple-vezérigazgató között (Sculley korábban a Pepsi-Cola vezetője volt), és egy évre rá Steve Jobst – balszerencséjükre – kirúgták a cégtől. 

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A guru csak '96-ban tért vissza az Apple-höz, ekkor már vezérigazgatóként, de míg a kihagyott tíz évben arany termett arra, amerre Jobs járt, addig a Macintosh majdnem csődbe vitte a céget. Hiányzott ugyanis Jobs kegyetlen maximalizmusa és a megszállottsága a tökéletes dizájn iránt. A válás időszakában a Mac olyan borzalmasan unalmas kockagépeket engedett ki sorozatban, hogy a cégnek majdnem befellegzett. Ezekből a szögletes darabokból is láthatunk jónéhányat Újpesten, ahogy egy olyan riktán látott gép is ki van állítva, amelyet Jobs az Apple-től való különélés időszakában megalapított, új számítógépes cégének, a NeXT-nek tervezett. A Next Station, fekete gépet Hollywoodban használták filmesek.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A kiállításról persze, nem hiányozhatnak az Apple újabb felvirágzásának díszpéldányai sem. Jobs visszatérésével megmentette a céget és a macintoshokat: megjelentek a végre valóban izgalmas dizájnnal rendelkező, jól ismert lekerekített monitorok. A kilencvenes évek végének hangulatát formájában és a színhasználat vakmerőségében is tökéletesen tükröző iMacekből többet is láthatunk a kiállításon. 

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ahogy ezek az alapdarabok, a gyűjteményből nem hiányozhatnak az első laptopok sem. A „mobil iroda” víziója a PowerBookok formájában vált valósággá, sőt egy időben ennek kicsúcsosodásaként a Westel „hordozható rádiótelefonját” ötvözték az Apple „hordozható számítógépével”. A PowerBookok első szériáinak egy darabja – már magyar nyelven – eljutott Göncz Árpádhoz is, egy fotót is láthatunk a tárlaton arról, ahogy a köztársasági elnök ismerkedik az új technológiával. 

A fotót a kiállításra Szigeti András ajándékozta.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Végezetül a kiállítás a „magyar almáról” sem feledkezik meg; az első Apple-disztribúciós szerződést Szigeti András (az Apple első magyarországi vezetője) és Bojár Gábor írták alá a magyar fél részéről. Szigeti néhány, a szerződés szempontjából fontos személyes tárgyát is láthatjuk itt.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

(Címlapi kép: Szabó Gábor)