Kedves Látogató,
Az unikornis.hu oldalunkra friss tartalmak már nem kerülnek, korábbi cikkeink továbbra is elérhetőek.
Üdvözlettel: az NWMG csapata
Értem

Felébredt a kómából, azóta már nem akar sztár lenni

2016.09.19. 16:08
Kamaszként lett elege a fegyverekből és a drogból, így inkább a zenét választotta a bűnözés helyett. Egy ponton közel járt ahhoz, hogy popsztár legyen, ám derékba tört a karrierje, és szinte mindenét elveszítette, mielőtt megtalálta önmagát. Még a halál torkából is visszajött, újra kezébe vette a hangszert, és most jobb zenét csinál, mint valaha. A tényleg fantasztikus Fantastic Negritót az élet nagy dolgairól kérdeztük.

„Picsába a popsztárokkal, a törleszkedéssel, a hamissággal és a félelemmel" – olvashatjuk Fantastic Negrito mottóját a banda honlapján. És elég egy-két dalába belehallgatni, hogy elhiggyük neki: nem kamaszos pózról, hanem mélyen megélt ars poeticáról van szó.

A kíméletlenül őszinte, önmarcangoló szövegek, a hol öblös, hol sikolyszerű ének, a karcos blueshangzás, és a vibráló színpadi jelenlét arról árulkodik, hogy Fantastic Negrito nem valamilyen piacilag gondosan belőtt célközönségnek akar megfelelni – egyszerűen a zenén keresztül éli meg örömeit, bánatait és szorongásait. És milyen jó nekünk hallgatóknak, hogy így teszi.

Buddhizmus LOL

Persze nála sem jött ez könnyen, sőt, Fantastic Negrito már a sokadik megtestesülése az egykori suhancnak, aki az oaklandi utcákon dílerkedett, balhékba keveredett, és teljesen magától tanult zenélni. Ahogy ő mondja, „rengeteg szarságon" ment át, és többször is újjá kellt születnie, mire végül megtalálta önmagát.

Fantastic Negrito polgári neve amúgy Xavier Dphrepaulezz, és egy 15 gyermekes muszlim családba született a 70-es évek elejének zűrös Amerikájában (az intézményes vallásosságtól azóta is távol tartja magát. Ahogy az ezt firtató kérdésünkre felelte: „csak a buddhizmus lightos formáját gyakorlom LOL")

Kissé nehezen viselte apja szigorú vallási nevelését, így 12 évesen lelépett otthonról, nevelőszülőkhöz került, és belevetette magát az utcagyerekek eleven világába, ahol a piti bűnözés mellett teljesen magával ragadta a 80-as évek elejének vibráló zenei szubkultúrája: az épp ekkoriban feltűnő hip-hop és a punk a  termékeny találkozása.

Fantastic Negrito

Forrás: Fantastic Negrito

Sutyiban tanult zenélni

Végül a zene rángatta ki a zűrös életmódból. Az első nagy váltást az jelentette az életében, mikor a kést és a pisztolyt gitárra cserélte, mert rájött, hogy ideje felhagynia az utcai szélhámoskodással. Ekkor már egy ideje napi szinten belógott a Berkley zenei tanszékére, gondosan eljátsszva a szolfézs órára egyetemsitát. Aztán egész nap a próbatermek körül flangált, az ott gyakorló diákoktól lesve el az alapvető fogásokat és trükköket.

A nappal tehát a gyakorlásé és a skáláké volt, éjszaka azonban újra várta az utca a maga zűrös ügyeivel. Egy veszélyesre sikerült fegyverügylet után Dphrepaulezz rádöbbent, hogy nem szabad folytatnia ezt a kettőséget. Fogta hát magát, és felült az első Los Angelesbe tartó buszra, azzal a feltett szándékkal, hogy hatalmas popsztár lesz.

A vicc az, hogy ez majdnem össze is jött neki, ugyanis viszonylag hamar felfigyelt rá egy kiadó, amelyik épp az új Michael Jacksont akarta felépíteni. Az extravagáns és tehetséges Dphrepaulezz épp kapóra jött nekik. Ám amint aláírta a millió dolláros szerződést, elszállt minden kreativitása, szétcsúszott, és teljesen elvesztette az irányt.Innentől kezdve csak arra tudott gondolni, hogy lehetne eladható dalokat írni. Ez a görcs teljesen lebénította, képtelen volt bármit alkotni.

Négy hétig kómában

Ebbe a nyűglődésbe robbant be a brutális autóbaleset, amely előkészítette a második nagy újjászületést számára. Dphrepaulezz az intenzívre került, és csaknem négy hétig feküdt kómában a karambol után, majd az ébredést követően is hónapokba telt, míg újratanult járni. Hangszert sem tudott fogni a kezébe – részben a lelki megcsömörlöttség, részben az állandó fizikai fájdalmak miatt.

„Mindenkiben megvan a változás lehetősége. A személyiségünk magja talán változatlan, de mindanniyan tudunk fejlődni és alkalmazkodni. Gyakran egy baleset a katalizátora a változásnak, mert arra kényszerít minket, hogy mélyére nézzünk a dolgoknak, és új szemszögeket keressünk.

Formálja a viszonyunkat az élethez és az elmúláshoz.

A csaknem végzetes karambolom hatalmas lecke volt számomra. Minden nap emlékeztet arra, hogy az élet ajándék, és hatalmas kiváltság, amikor egy újjabb reggelre ébredhetünk. Tényleg minden nap emlékeztet erre, mert azóta is együtt élek a sérülés nyomaival" – írta az Unikornisnak Dphrepaulezz, aki a baleset után elengedte a sztárságról szőtt álmait, inkább visszavonult és elkezdett befelé figyelni. Az elcsendesedés részeként visszatért szülővárosába, Oaklandbe, ahol csirkéket tartott és füvet termesztett, abban a mély meggyőződésben, hogy tényleg egy életre maga mögött hagyta a zenélést.

Fantastic Negrito

Forrás: Max Claus - XIII VISION/Max Claus

A kiságy mellett talált magára

Ám ekkor jött az újab fordulat: megszületett kisfia, akin keresztül ismét utat talált a saját kreativitásához. A kiságy mellett ülve vette újra kezébe a gitárt, hogy altatóként eljátszhassa kedvenc dalát, a My Girl-t. Ezen esti zenélgetések során ébredt rá, micsoda erő van a black roots zenében, és hogy ő igazából ilyen dalokat játszani, nem pedig azokat, amivel korábban próbálkozott – így született meg Fantastic Negrito ötlete, és ismét elkezdtek belőle áradni a dalok.

És hogy mi az a Fantastic Negrito?

„Ez a név számomra a feketék ősi zenéjének, és az egész afro-amerikai kultúrának az ünnepléséről szól. Így akartam leróni tiszteletemet azon zsenik előtt, akik egy fitying nélkül és teljesen ismeretlenül haltak meg – írta.

Dphrepaulezz-nek korábban is voltak művésznevei, mindig is vonzódott az efféle alteregókhoz. Hívatta már magát Me and This Japanese Guy-nak, vagy Blood Sugarnak, de a Fantastic Negritóban talált rá igazán a saját hangjára.

Már nem akar sztár lenni

A visszatérés és az irány tehát megvolt, ám a nagy áttörés még váratott magára: ez akkor jött el, mikor tavaly megnyerte bandájával a National Public Radio dalversenyét, ahol 7000 jelentkező közül bizonyultak a legizgalmasabbnak. Mikor megkérdeztük, nem fél-e attól, hogy ismét beszippantja a popszakma, letérítve a saját zenei útjáról, ezt felelt: „Egyáltalán nem törekszem rá, hogy híres legyek, nem akarok slágereket írni, és a népszerűséget hajszolni. Az érdekel, hogy az emberek között közösséget teremtsek a zenémmel."

Akármi is a cél, a banda szekere azóta elégg jól megy: nyáron megjenelent első albumuk, a kritikusok lelkesedésétől kísért Last Days in Oakland, készítettek főcímdalt az Amazon egyik sorozatához, sőt, még maga Negrito is feltűnt a bizarr spirituális bűndrámában Ron Pearlman oldalán (és a Hand of God-ot nem csak emiatt érdemes megnézni). Emellett rákattant a zenéjükre Hillary Clinton fő demokrata riválisa, a fiatalokat megmozgató Bernie Sanders is, felkérve őket, hogy játsszanak a kampányrendezvényein.

„Megtisztelő volt Bernie Sanders mellett állni a kampányban" – írta Fantastic Negrito, akit arról is kérdeztünk, hogy Sanders bukása után is bízik-e a radikális társadalmi reformok lehetőségében. A legradikálisabb társadalmi változáshoz először az embernek magát kell rendbe szednie. Minden igazi forradalom a barátainkkal és a szomszédainkkal való építkezésből nő ki. Azzal, hogy kedvesen fordulunk a körülöttünk élőkhöz. Minden lehetséges, de a legnagyobb változás is csak egy apró lépéssel indul".

(Címlapi kép: Fantastic Negrito)