Kedves Látogató,
Az unikornis.hu oldalunkra friss tartalmak már nem kerülnek, korábbi cikkeink továbbra is elérhetőek.
Üdvözlettel: az NWMG csapata
Értem

A szegény ember Tim Burtonje: Tim Burton

2016.09.30. 15:47
Tim Burtonnek az utóbbi években már csak az animációs filmjei voltak jók, fontos filmet pedig tizenhárom éve nem csinált. A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei lehetett volna a nagy visszatérése, de arra használta Ransom Riggs különleges meseregényét, hogy múzeumot rendezzen be a saját életművének relikviáiból.

Ransom Riggs Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című meseregénye 2011-ben jelent meg. Olyan gyerekekről szól, akik örökké megrekedtek gyerek- és kamaszkor határán, mert egy időhurokban újra és újra ugyanazt a napot, 1940. szeptember 3-át élik újra. Ez egy fantasztikus történet, láthatatlan szörnyetegek és pupilla nélküli lidércek vadásznak a természetfeletti képességekkel rendelkező gyerekekre, akik a címszereplő időuraló nő, Vándorsólyom kisasszony védelme alatt állnak.

Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

Forrás: InterCom

A regény amiatt jó, mert a fantasy műfaji sajátosságai mögött ott húzódik benne a felnőttkortól való félelem és szorongás, a vágy, hogy örökre gyerekek maradhassunk. Riggs megmutatja, mennyi mindent képesek vagyunk megtenni azért, hogy megőrizzük a gyerekkori álomvilágunkat, és lehet, hogy így járunk jól, mert a felnőttlét kiábrándító és kudarcos.

Ezen kívül Riggs meséjének különlegességét az adja, hogy régi fényképekkel illusztrálta a történetet, amelyeket innen-onnan, bolhapiacokról, gyűjtőktől szerzett be. A képeknek csak egy részét manipulálta, azok tényleg furcsa jelmezekbe öltöztetett, bizarr külsejű gyerekeket ábrázolnak, akiket vagy cirkuszi műsorból szalajtottak, vagy a fényképész állította be őket rémisztő pózokba. Nem ismerjük a fényképek eredeti kontextusát, pont ettől olyan zavarbaejtők, és hitelesebbé teszik a történetet – ha Vándorsólyom kisasszony gyermekotthona nem is létezett, simán lehet, hogy a fotók valami nagyon hasonló, különleges helyről származnak.

A regény magyar kiadásának borítója

Forrás: Kossuth Kiadó

A fényképek Tim Burton idei filmadaptációjában is megjelennek, de persze nincs olyan hatásuk és erejük, mint a könyvben, nem többek szép kellékeknél. A regény elveszett varázsát viszont pótolhatná más, végül is úgy tartják, Tim Burtonnek határtalan a fantáziája. Ő az, akit tényleg jogosan nevezhetnek az előzetesekben és plakátokon „vizionárius rendezőnek", amit mellesleg ma már minden második iparosra rámondanak, aki nem kortárs kisrealista drámákat forgat.

Eva Green és Asa Butterfield a filmben

Forrás: InterCom

A baj csak az, hogy már jó ideje Tim Burtonben sem lehet bízni. Az utóbbi tíz évben készített filmjei közül csak az animációs mozik sikerültek jól, A halott menyasszony és a Frankenweenie – Ebcsont beforr, az utolsó fontos filmjét pedig tizenhárom éve csinálta. Az volt a Nagy hal, amelynek az alaphelyzete meglehetősen hasonlít amúgy a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeiére: megismerünk egy habókos öregurat, aki különös mesékkel traktálja a környezetetét, de senki nem hisz neki. Aztán bepillantunk a múltjába, és kiderül, hogy nem hazudott.

Asa Butterfield és Ella Purnell

Forrás: InterCom

Ugyanez a felállás az új filmben is, csak itt a mesemondó nagypapa halála után nem flashback következik, hanem az unoka, Jack ellátogat a szigetre, ahol nagyapja a gyerekkorát töltötte, és megismeri az időhurokban élő Vándorsólyom kisassonyt, aki madárra tud változni, Emmát, akire nem hat a gravitáció, Enochot, aki apró homonkuluszokba képes életet lehelni, és még fél tucatnyi különleges képességű gyereket.

Már az előzetest látva sokan megállapították, hogy Riggs regénye olyan, minta Tim Burtonnek találták volna ki: a rémálomszerű, gótikus miliő, a bizarr fantasztikum, a visszahúzódó és kicsit szörnyszerű hősök a legtöbb Burton-filmnek szériatartozékai. A rendező az utóbbi harminc évben úgy tudott összetéveszthetetlen szerzői világot építeni, hogy szinte soha nem dolgozott eredeti forgatókönyvből, a legtöbb sikere adaptáció, Batmantől Álmosvölgy legendáján át a Nagy halig. A Vándorsólyom kisasszony valóban tökéletesen illik a sorba, csakhogy Burton ma már egy kiöregedőben lévő, erejét vesztett alkotó, aki rég Disney-konform szórakoztatásra cserélte a borzongató, izgalmas és eredeti megoldásokat.

A gyerekek

Forrás: InterCom

A jó hír, hogy a Vándorsólyom kisasszonyban, különösen a regénytől teljesen elszakadó végkifejletben Burton bedob néhány saját ötletet, amelyeket nem lehet ugyan különösebben újszerűnek nevezni – a megelevenedő csontvázakat például bálványától, Ray Harryhausen trükkmestertől kölcsönözte a rendező –, de legalább látszik, hogy gondolkodott egy picit a filmen.

Egyébiránt a Vándorsólyom kisasszony olyan, mint egy Tim Burton-múzeum: a gyermekotthonban találunk ollókezeket, a Pingvin latexkesztyűjét, egy lányt, aki szakasztott mása Christina Riccinek az Álmosvölgy legendájából (Ella Purnell játssza), életre keltett holttesteket, mint a Frankenweenie-ben, és egy filmszakos szemináriumon biztosan kiszúrnák a rendező további, saját életművére tett utalásait is.

Eva Green

Forrás: InterCom

Az a baj, hogy ez a múzeum kiszámítható és poros, nem tartogat túl sok izgalmat a látogatónak. A főhőst játszó Asa Butterfield Tim Burton-filmbe illően szép arca és a címszereplő Eva Green vetkőzésmentes alakítása sem élénkíti túlzottan ezt a bájos és míves, de elnyújtott mesét. A rendező rajongói örülhetnek, nyilván jobb ez a film, mint a Nagy szemek vagy az Éjsötét árnyék, mégis erőtlen marad.

Az adaptációkról szóló filmkritikák paródiamondata, hogy a könyv jobb volt, de az a helyzet, hogy a könyv tényleg jobb, és azért remekműnek azt sem lehet nevezni. Lehet, hogy egy olyan rendezőre kellett volna bízni a filmet, akinek a világa nem áll ilyen közel a regényéhez. Tim Burton egyébként 58 éves, még van ideje, hogy egyszer majd csináljon megint egy igazán jó filmet.

(Címlapi kép: InterCom)