Kedves Látogató,
Az unikornis.hu oldalunkra friss tartalmak már nem kerülnek, korábbi cikkeink továbbra is elérhetőek.
Üdvözlettel: az NWMG csapata
Értem

Kapálózhatunk, de Mutyiországból nincs menekvés

2016.10.25. 15:51
A mindennapi korrupció lehúz, altat, befed, és végül azokat a viszonyokat is megrohasztja, amelyeket bármi áron ki akarunk menteni a fertőből. Ez Cristian Mungiu remekművének kényelmetlen tanulsága.

Merthogy tanulság akad itt bőven, és nemcsak Romániából, hanem Magyarországról nézve is. Például az, hogy a korrupt rendszereket nem pusztán ördögi politikusok és elvetemült nagykutyák működtetik, de mi magunk is. Minden ártalmatlannak tűnő kis kompromisszummal, odacsúsztatott hálapénzzel, elfeledett számlával vagy rokoni protekcióval távolabb sodródunk attól az országtól, amelyben valójában élni szeretnénk.

Az Érettségiben épp az a fojtogató, hogy a mindent elborító korrupciót nem nagy, drámai eseményként mutatja be. A mutyizás itt ugyanolyan feltétlen reflex, mint a levegővétel, amelynek csak a hiánya tűnik fel igazán. Majdnem mindenki csinálja, miközben azzal hitegeti a másikat és magát, hogy csak a rendszer áldozata. Az uram-bátyám viszonyok olyan sűrű szövésűek, hogy a film helyenként inkább kíméletlen szatírának tűnik, de ettől még egy pillanatra sem támad kedvünk nevetni.

Forrás: Vertigo Media

Egy vizsga mind felett

Romeo, az erdélyi városkában élő román főorvos egyetlen célja, hogy legalább a lányát kimenekítse ebből a mocsárból, amelynek tükrében nap mint nap szemléli élete és fiatalkori tervei csúfos kudarcát. Mindent elrendezett: a 18 éves Elizának meg is van a helye egy jónevű angol egyetemen. Már csak annyi kell, hogy hibátlanul vegye az érettségi vizsgákat, és akkor legalább neki sikerülhet, ami a szüleinek nem: kitörni egy társadalomból, amely lassan elvérzik a rendszerváltás álmának romjai alatt.

A dráma akkor kezd elmélyülni, mikor Elizát megtámadják és majdnem megerőszakolják az iskola közelében, mert az apja félúton kiteszi a kocsiból, hogy hamarabb érhessen a szeretőjéhez. A film torokszorító pontossággal mutatja be, hogy Romeo miként bagatellizálja a lelki traumát, csak mert a szembenézés veszélybe sodorná régóta dédelgetett céljait a sikeres érettségivel és Angliával kapcsolatban. Valahogy úgy, ahogy felesége depressziójáról sem vesz tudomást, nehogy elviselhetetlenné fokozódjon a bűntudat, amiért állandóan cserben hagyja.

Forrás: Vertigo Media

Önzés vagy önfeláldozás?

Nem is tudom, mikor láttam utoljára annál szomorúbb jelenetet, ahogy Romeo atyai gyengédséggel győzködi lányát: ahhoz, hogy egy életre maga mögött hagyhassa a gyűlölt Mutyiországot, csalnia kell a vizsgán. Ennél szebben nem is rajzolódhatna ki egy szülő-gyermek viszony összetettsége, ahogy a generációk közt tátongó szakadék sem.

Romeo és Eliza viszonya a gondoskodás és az uralkodás különös dialektikáját mutatja be működés közben. Mert ki mondja meg, hol húzódik a határ a teljes önfeláldozás és a legnagyobb önzőség között. Mikor teszünk valamit tényleg a másikért, és mikor alacsonyítjuk az életét odáig, hogy egy második lehetőségnek tekintjük saját elmulasztott lehetőségeink beváltására?

Forrás: Vertigo Media

Ezek a kínzó kérdések megválaszolatlanul lebegnek a cselekmény fölött, amelyet csak még erősebbé tesznek az elbeszélői kihagyások. Nem tudhatjuk, mi történt pontosan Elizával, ahogy azt sem, ki dobta be kővel a doktor úr ablakát és szélvédőjét. Az élet nem krimi, hogy megoldódjon minden rejtély, és visszaálljon a világ rendje.

Mindenki megbukott

A leírtak alapján Romeo ritka ellenszenvesnek tűnhet, de a filmet nézve inkább csak kétségbeesett és mélyen emberi. Mungiu egy pillanatra sem ítélkezik a szereplők fölött, de kíméletlenül feltérképezi azokat az önámításokat, vágyakat és (gyakran jogos) félelmeket, amelyek mozgatják őket. Hihetetlen tehetsége van ahhoz, hogy egyéni sorsokon keresztül mutassa be egy társadalom megrekedtségét, ahogy ezt a Cannes-ban Aranypálmát nyerő 4 hónap, 3 hét, 2 napban is bizonyította.

Forrás: Vertigo Media

Míg ott a kommunizmus végnapjainak fojtogató levegőjéből szippanthattunk egyet az illegális abortuszra készülő Otilia történetét nézve, itt ugrunk pár évtizedet, hogy meglássuk: mire ment az ország a saját erejéből, hogyan tudta fölhasználni visszanyert szabadságát. A film ítélete alapján nem kétséges, hogy ezen az érettségin az osztály minden tagja, sőt, az egész iskola – igazgatóstul, napközistül és tornatanárostul – megbukott.

(Címlapi kép: Vertigo Media)