Kedves Látogató,
Az unikornis.hu oldalunkra friss tartalmak már nem kerülnek, korábbi cikkeink továbbra is elérhetőek.
Üdvözlettel: az NWMG csapata
Értem

Meghalt Kovács András filmrendező

2017.03.11. 11:45
A Nehéz emberek, a Falak, A ménesgazda Kossuth- és kétszeres Balázs Béla-díjas rendezője 91 éves volt. Halálhírét családja közölte az MTI-vel.

Kovács András 1925. június 25-én született a Kolozsvár melletti Kidén. 1944 nyarán Budapesten akart filmet forgatni, de terveit keresztülhúzta a második világháborúból való balul sikerült kiugrási kísérlet. Az év végén hazament, és a kolozsvári Bolyai Egyetemre iratkozott be. Később azonban Budapestre szökött, és felvették a színiakadémiára. 1950-es végzése után egy évvel már a Mafilm dramaturgiai osztályát vezette.

Első filmjét 1960-ban rendezte: a Bessenyei Ferenc és Bara Margit főszereplésével készült Zápornak eredetileg dramaturgja és rendezőasszisztense lett volna, de a rendező betegsége miatt őt kérték fel a feladatra.

Gábor Miklós és Latinovits Zoltán a Falak című filmben

Forrás: MaNDA

Igazán ismertté az 1964-ben bemutatott, nagy társadalmi visszhangot kiváltó Nehéz emberek tette. A dokumentumfilm 20. századi magyar feltalálókról szól – a politikai rendszerekkel küzdő tehetségek kérdése a Kádár-rendszer éveiben is eleven probléma volt. A nemzeti önismeret iránti érdeklődéséből született meg Cseres Tibor regénye alapján 1966-ban a Hideg napok, amely az 1942-es újvidéki vérengzést elkövető kisemberek felelősségét vizsgálta. Az addig tabuként kezelt téma feldolgozása hatalmas vihart kavart, a film Karlovy Varyban és a Magyar Játékfilmszemlén is fődíjat kapott.

Nagy vitákat váltott ki az 1968-ban bemutatott Falak is, amely az erkölcsi alapokon nyugvó magatartásminták közti feszültségekkel foglalkozott. 1978-ban Madaras József főszereplésével készült A ménesgazda, a rákosista diktatúra idején játszódó filmdráma, az egyik első alkotás, amely nyíltan beszélt az ötvenes évekről.

Középen Madaras József A ménesgazda című filmben

Forrás: MaNDA

1983-ban Kiss Mari és Cserhalmi György főszereplésével forgatta a Szeretőket, majd két évvel később Andrássy Katinkáról, az első köztársasági elnök, Károlyi Mihály feleségéről A vörös grófnőt. Utolsó játékfilmje, Az álommenedzser 1993-ban készült.

A kilencvenes évektől már csak dokumentumfilmeket készített a televízió számára. Dokumentum- és játékfilmjei többségét rendezőként és forgatókönyvíróként is jegyzi. 1995-ben, hetvenedik születésnapján portréfilm készült róla A nehéz emberek címmel.

Balázs Béla-díjjal 1962-ben és 1965-ben, Kossuth-díjjal 1970-ben tüntették ki, 1967-ben Érdemes, 1980-ban Kiváló Művész díjat kapott, 2004-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet. 2003-ban megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át.

Gelencsér Gábor néhány évvel ezelőtti, a Filmvilágban megjelent portréjában így írt Kovács rendezői karakteréről: A komolyság, a kritikai értelmiségi szerepével azonosított rendezői magatartás öntudatos és elkötelezett vállalása, sőt tematizálása az életmű legmaradandóbb vonása. A közéleti motiváltságú filmek sok mindent elmondanak a korról, amelyben születtek és amelyhez ezer szállal kötődnek, összességük viszont magát a filmet mint szellemi, társadalmi, politikai értelemben fontos, véleményformáló tényezőt állítja elénk.

(Címlapi kép: Uránia Nemzeti Filmszínház)