Gazdag magyar férfi vagy? A Kincsem rólad szól

Teljesen mindegy, mennyi pénzből készül egy film, nyilvánvalóan semmiféle normatív elvárást nem lehet támasztani vele szemben. Attól még, hogy a Kincsem alkotói hárommilliárd forintból gazdálkodhattak, nem volt kötelező elképesztően látványos lovasderbiket, labancoknak rontó huszárokat vagy több száz statisztát mozgató tömegjeleneteket mutogatniuk.

Nagy Ervin a Kincsem című filmben

Forrás: Fórum Hungary

A film marketingkampánya viszont arra épült, hogy a létező legnagyobb közönségréteget célzó, bárki számára szórakoztató produkció érkezik, amelyre az is nyugodt szívvel ülhet be, aki kifejezetten fél magyar filmet nézni. Tehát a készítők igenis felvállalták, hogy komoly elvárásoknak kell megfelelniük, ennek fényében pedig a Kincsem inkább kudarc. Azt a feltételezést támasztja alá, hogy a nagy csinnadrattával beharangozott, költségvetése alapján is kirakatba tett, történelmi témájú, nemzeti filmeposz mint műfaj vagy filmcsoport teljesen meghaladott, poros és anakronisztikus kategória, anakronisztikusabb, mint egy Fluor-sláger az 1870-es években.

Fekete Ernő mint Ferenc József a Kincsem című filmben

Forrás: Fórum Hungary

Súlyos családi tragédiával indul a film, a szabadságharcban a függetlenségért harcoló Blaskovich gróf kivégzésével. A gróf a fia szeme láttára hal meg – a fiú felnőttként sem tett le a bosszúról, ráadásul a családi kastélyt is szeretné visszaszerezni a gyilkos, császárpárti Otto von Oettingentől. Inkább ez utóbbi célra, a nemesi kúria visszaszerzésére kerül a hangsúly, és eleve furcsa, hogy valaki miért érintkezik napi szinten az apja gyilkosával, én legalábbis kerülném apám gyilkosának társaságát.

Petrik Andrea, Gáspár Tibor és Nagy Ervin a Kincsem című filmben

Forrás: Fórum Hungary

Nem úgy gróf Blaskovich Ernő (Nagy Ervin), aki lóversenyeken törne borsot a gaz főűr (Gáspár Tibor) orra alá, de szép lassan eljátssza maradék vagyonát is. Megoldatlannak éreztem a forgatókönyvben, hogy Blaskovichot mindenki a világ lúzereként emlegeti, pedig van egy másik, szintén pofás kastélya, jobb dolga sincs, mint hogy derbikre járjon, és minden nő a lábai előtt hever.

Ez nem a Nincsen nekem vágyam semmi, itt Nagy Ervinnek egyáltalán nem megy a lúzerszerep, igaz, nem is az lett neki írva, mégis arról beszélnek. Sőt, arról is beszélnek, hogy a Keresztes Tamás által játszott Gerlóczy gróf a legjobb barátja, mégis ő az, aki a film végére vicsorgó őrültté, mentébe bújt James Bond-gonosszá változik, meglehetősen előkészítetlenül.

Nagy Ervin, Keresztes Tamás, Gyabronka József és Petrik Andrea a Kincsem című filmben

Forrás: Fórum Hungary

De túlságosan előreszaladtunk. Előbb még Blaskovich szert tesz egy lóra, Kincsemre, az állatban pedig meglátja a győztes versenyparipát. Ő is tudja, mi is tudjuk: ez a ló nemcsak a Blaskovichokért, hanem egész Magyarországért győz. A lóversenyjelenetek tényleg feszültek és izgalmasak, de pontosan ugyanúgy van fölvéve mindegyik, ugyanazon a szakaszon jön a lassítás, ugyanakkor úszik be ugyanaz a himnikus kísérőzene. Sőt a pályák is ugyanúgy néznek ki, de oké, a lóversenypályák tényleg eléggé hasonlítanak egymásra.

Petrik Andrea és Nagy Ervin a Kincsem című filmben

Fotó: Szabó Adrienn / Fórum Hungary

A versenyjelenetek felhívják a figyelmet a Kincsem egyik komoly hiányosságára: szűkösnek, sivárnak, díszletszerűnek érződik a történet közege. Van a két szép kastély, az egyikben Oettingenék, a másikban Blaskovichék laknak. A kettő között van egy mező, amin lehet lovagolni. Nagyjából ezeken a helyszíneken bonyolódik a cselekmény, meg a derbiken. Nem éreztem, hogy Pest vagy a magyar vidék élő, lélegző világ lenne, inkább a színpadiasság, a mesterkéltség ütközött ki.

Ez persze nem mindenben mond ellent az alkotói szándéknak. Az előzetesekben többnyire ellőtt kikacsintások, anakronizmusok sikeresen mossák el a történelmi közeg pátoszát, tehát szerencsére nem kell A Hídember fontoskodó és „autentikus", a Kincseménél egyébként sokkal szegényesebb miliőjére számítani. Sajnos pont a Fluor-féle Mizu roppant kínos itt – azt hiszem, a forgatókönyv írása idején remek ötletnek tűnt beleírni a dalt a történetbe, 2017-ben viszont nem a Mizu van a levegőben. Sokkal elavultabb ez, mint bármilyen nemesi rang.

Gyábronka József és Petrik Andrea a Kincsem című filmben

Fotó: Szabó Adrienn / Fórum Hungary

Valószínűleg a nézők nagy részének pont azzal semmi baja nem lesz, ami engem a legjobban zavart a Kincsemben. Nem a forgatókönyv problémáiról vagy a megúszós miliőábrázolásról van szó, hanem a történet szereplőiről. Ahogy A Hídemberben, ezúttal is arisztokraták vetélkedéséről szól a film. Kincsem viszont az egyszerű embereknek jelentett igazán sokat, ők látták meg benne a nemzeti csodalovat, és ők, vagyis mi vagyunk azok, akiknek egy darab tömegjelenet jut, amelyben a vállunkra emelhetjük Blaskovichot, a drága gróf urat.

A pórnépnél csak a nők jártak rosszabbul a filmben. Petrik Andrea karaktere, Klara von Oettingen ugyan tűzrőlpattant teremtés, lázadó, önálló döntéseket hozó nő, de azért csak eladják őt a filmben. Kétszer is. Klara hiába szól vissza a be-beszólogató udvarlóknak és autoriter atyjának, lényeges kérdésekben végül mégsincs az ő kezében a döntés.

Petrik Andrea a Kincsem című filmben

Forrás: Fórum Hungary

A többi női karakterről pedig ne is beszéljünk, mert nem nagyon van mit. Érdemes megnézni a stáblistán, hogyan írják le a női szereplőket: Vörös lány, Prosti, Dúskeblű lány. Ez mindent el is mond róluk, ja meg az, hogy Pálmai Anna mint több jelenetben is feltűnő szolgálólány néma szerepet játszik. (Ha jól számoltam, három szöveges női szerep van még Petrikén kívül, két kurva meg egy arisztokrata nő, akit kurvaként ábrázolnak.)

Ez a fájdalmasan szexista megközelítés különösen fájó egy olyan filmben, amely „mindenkihez" kíván szólni, tehát a női nézőkre is számít. Rendben, a Kincsemben gyönyörűek a kosztümök, aranyos a ló, és lendületes a cselekmény. Ezen kívül nem sok rokonszenves vonást találtam benne.

(Címlapi kép: Fórum Hungary)