Kedves Látogató,
Az unikornis.hu oldalunkra friss tartalmak már nem kerülnek, korábbi cikkeink továbbra is elérhetőek.
Üdvözlettel: az NWMG csapata
Értem

Nemcsak melegebb lesz, jönnek a járványok is

2016.08.05. 14:38
Mit adott nekünk a globális felmelegedés? Szélsőséges időjárást, eltűnőben levő évszakokat, olvadó jégmezőket, kiszáradó tavakat és emelkedő tengerszintet. És ha mindez nem volna elég, a kutatók szerint még a nagy járványok kitörését is segítheti a klímaváltozás.

Egy 12 éves szibériai kisfiú nemrég meghalt lépfene fertőzésben, további 71 embert pedig kórházban vizsgáltak. 75 éve tapasztaltak utoljára ilyesmit a térségben. A szakértők szerint a sokáig fagyott baktérium a szokatlan meleg miatt olvadt ki a földből, ami először tömeges rénszarvaspusztulást okozott, majd embereket is megfertőzött.

Ez az eset is intő példa arra, hogyan egyengetheti a klímaváltozás a járványok útját. Nem véletlenül írták azt egy tavalyi jelentésben a világ vezető klímaszakértői, hogy a felmelegedés következményei alááshatják az elmúlt fél évszázad egészségügyi eredményeit. Egy kutatás már 2014-ben kimutatta, hogy a fertőző betegségek kitörésének száma egyre növekszik a 80-as évek óta. Az utóbbi évtizedben négyszer hirdetett globális vészhelyzetet az Egészségügyi Világszervezet, ebből kettőt az elmúlt két évben (az ebola és a zika miatt).

Az elmúlt két évben két globális vészhelyzet is volt

Forrás: AFP

Nemcsak a meleg ront a helyzeten

Persze a klímaváltozás korántsem az egyetlen tényező, amely segíti a járványok kitörését. A Vox nemrég alapos cikkben szedte össze a jelenség okait. A vírusok és baktériumok gyors terjedésében nagy szerepet játszik például

  • a nagyfokú mobilitás, sok utazás és kereskedelem,
  • a hihetetlen mértékű urbanizáció,
  • valamint az, hogy sok milliárd ember él nyomorban, megfelelő egészségügyi ellátás nélkül.

Az utazás szerepe könnyen belátható: míg a középkorban tíz év kellett a pestis elterjedéséhez Európában, ma egy vírus akár egy nap alatt eljuthat Kínából Európába, szabadon közlekedve országok és kontinensek között. Ez a mozgékonyság azért is gond, mert ha ilyen gyorsan eljut a vírus egy távoli országba, az ottaniak immunrendszere feltehetőleg nincs felkészülve a védekezésre. Az ebola is azokban az nyugat-afrikai országokban okozta a legnagyobb zavart, ahol korábban még sosem észleltek kitörést, ezért az ott élők szervezetét felkészületlenül érte a támadás.

Egymás hegyén-hátán

Forrás: AFP/Hector Retamal

Érlelődő katasztrófa

Az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy az emberiség több mint fele városokban él, különösen mivel rengeteg nagyváros elképesztően sűrűn lakott és nem igazán higénikus. A zikavírus terjedését szintén nagyban elősegítette, hogy Dél-Amerikában több mint 100 millióan élnek nyomornegyedekben, ahol sokszor a legalapvetőbb higéniai eszközök is hiányoznak. Egészségügyi szakértők már 2009-ben felhívták a figyelmet, hogy az urbanizációnak ez a léptéke a megállíthatatlanul érlelődő humanitárius katasztrófával egyenlő.

Főleg akkor nagy a veszély, ha tömegek maradnak normális egészségügyi ellátás nélkül. Beszédes adat, hogy míg az Egyesült Államokban csaknem 250, addig Libériában mindössze egy orvos jut százezer lakosra. Nem véletlen például, hogy minden fertőzött amerikai állampolgár túlélte az ebolafertőzést a 2014-15-ös járvány idején, míg Afrikában rengetegen meghaltak. A megfelelő egészségügyi rendszer persze nemcsak a kezelésben, hanem a megelőzésben is rendkívül fontos, így abban is nagy szerepe van, hogy hol törnek ki járványok egyáltalán.

A zikavírust terjesztő szúnyog szintén a meleget szereti

Forrás: AFP

Minderre erősítenek rá az olyan környezeti tényezők, mint a globális felmelegedés. Több kutató szerint ugyancsak a klímaváltozás felelős azért, hogy a zikavírust terjesztő szúnyog új területeken is felbukkannt, hiszen ez a faj a meleget szereti.

Hasonló a helyzet a madárinfluenzával, a kolerával és a Lyme-kórral, amelyek terjedését mind segítheti az emelkedő átlaghőmérséklet. A szibériai lépfenefertőzés pedig több kutató szerint csak ízelítő volt abból, hogy mi vár ránk: egyre gyakoribb lesz, hogy elfeledettnek hitt vagy akár eddig ismeretlen baktériumok szabadulnak fel a sarkköri olvadás következtében.  

Globális összefogásra lenne szükség

Vannak azért pozitív fejlemények is: hiába növekedett például a járványkitörések száma az emberiség egyre hatékonyabban állítja meg a fertőző betegségeket. Erre minden technológia és eszköz megvan, csak az a baj, hogy a világ számos országában ezek nem hozzáférhetők, és tömegek szorulnak ki az amúgy is hiányossággal küszködő közegészségügyi rendszerekből. Ezért lenne nagy szükség globális gondolkodásra és összefogásra ezen a téren, hiszen az Egészségügyi Világszervezetnek önmagában nincs kapacitása e hiányosságok pótlására.

Steven Hoffman egészségügyi szakértő szerint már régóta érik egy világméretű, katasztrofális hatású influenzajárvány. „Egyszer elfogy a szerencsénk. Addig is meg kell próbálnunk jól gazdálkodni a szűkös eszközeinkkel” – mondta Voxnak.

(Címlapi kép: AFP)