Kedves Látogató,
Az unikornis.hu oldalunkra friss tartalmak már nem kerülnek, korábbi cikkeink továbbra is elérhetőek.
Üdvözlettel: az NWMG csapata
Értem

Ha így folytatjuk, száz éven belül nem lesz érintetlen terület a Földön

2016.09.09. 11:06
Hiába bármiféle intézkedés, figyelmeztetés, hibrid autók és szelektív hulladékgyűjtés, a Föld vadonjai megállíthatatlanul pusztulnak. Amerikai kutatók arra figyelmeztetnek, hogyha ilyen tempóban haladunk, akkor nem kell több egy évszázadnál ahhoz, hogy a bolygó összes, emberi beavatkozástól mentes vidéke eltűnjön.

Csak az elmúlt 25 évben két Alaszka méretű természeti terület vált az emberi tevékenység áldozatává. Vagyis az utóbbi időben több mint 3 millió négyzetkilométert vont az ember az irányítása alá.

A Queenslandi Egyetem munkatársa és az erről szóló kutatás vezetője, James Watson szerint 1993 és 2016 között annak ellenére csökkent az őserdők területének aránya, hogy az utóbbi években Brazília sikerrel mérsékelte az erdőírtásokat. Az Amazonas-medencében a trópusi esőerdők összeterülete mégis 1,8 millió négyzetkilométerről 1,3 millió négyzetkilométerre apadt. A közép-afrikai vidékeken, beleértve a Kongó-medencét, az elmúlt negyedszázadban 14 százalékkal fogyatkoztak meg az erdővel borított részek.

A kutatók azokat a területek nevezik érintetleneknek, amelyek esetében az emberi beavatkozás minimális, elhanyagolható. Azaz nincsenek kiépített utak, közvilágítás, mezőgazdasági tevékenység sem zajlik ezeken a vidékeken, és kizárólag a bennszülöttek élnek a természet adottságaival.

Forrás: Biosphoto/© Konrad Wothe / Minden Pictures / Biosphoto - Droit géré - Oeuvre protégée par copyright - - Vente interdite par les Agences P/Konrad Wothe

Watson kiemeli, hogy a szemünk előtt úgy tűntek el erdőségek, hogy helyi szinten már a legtöbb országban léteznek elfogadott irányelvek a klímaváltozás kezelésére, és arra is mutatkoznak törekvések, hogy az őshonos közösségeket megóvják. Valamit tehát mégis rosszul csinál korunk embere. A kutató szerint arról van szó, hogy bizonyos területek az utóbbi időben viszonylagos érintetlenségük miatt nem szerepeltek a környezetvédelmi intézkedések első vonalában, így mire észbe kaptunk, ezeknek egy része eltűnt.

Pedig négy jó okunk is van, hogy miért figyeljünk még jobban oda. Az első indok a biodiverzitás. Huszonöt éven belül ritka madárfajoknak, csimpánzoknak, erdei elefántoknak, és számos, elsősorban veszélyeztetett állatfajnak háborgatták meg az élőhelyét. A második ok a globális felmelegedés. Régóta köztudott, hogy az erdők kiirtásával nagyban hozzájárulunk a klímaváltozáshoz, az esőerdők ugyanis hatalmas mennyiségű szén-dioxidot vonnának ki az atmoszférából, ha hagynánk tevékenykedni őket.

Ezek a területek szolgálnak otthonául a Föld legszegényebb, legelzártabban élő közösségeinek is, a természettől és egyben életterüktől megfosztani őket nagyon kockázatos vállakozás. Utolsóként pedig fontos megjegyezni, hogy az őserődők referenciaként szolgálhatnak az ember előtti időkre. Bizonyos fajokat, mint mondjuk Angliában a farkasokat, azért lesz így egyre nehezebb visszatelepíteni a természetbe, mert az érintetlen erdők híján fogalmunk sem lesz arról, hogy bizonyos élőhelyek hogy is néznek ki valójában.

És akkor a feketeleves: Watson szerint az utóbbi időkben eltűnt természeti területek sorsa végzetes, nem lehet már rekonstruálni azokat, pusztán a fák telepítésével ugyanis képtelenek lennénk ugyanazokat az előhelyeket megteremteni.

(Címlapi kép: Cultura Creative/Henn Photography)