Kedves Látogató,
Az unikornis.hu oldalunkra friss tartalmak már nem kerülnek, korábbi cikkeink továbbra is elérhetőek.
Üdvözlettel: az NWMG csapata
Értem

A békeszerződést elbukta, de megkapta a Nobel-békedíjat

2016.10.07. 13:38
Juan Manuel Santos kapta idén a Nobel-békedíjat, annak ellenére, hogy a gerillákkal kötött történelmi békeszerződését elutasították a múlt heti népszavazáson.

Egy hete még akár papírformának is tűnhetett, hogy Juan Manuel Santos, Kolumbia elnöke kapja a Nobel-békedíjat, hiszen kevesen büszkélkedhetnek azzal, hogy pontot tettek egy 52 éve tartó polgárháború végére. A hétvégén azonban népszavazást tartottak a kérdésről, ahol mindenki hatalmas megdöbbenésére a „nem"-ek kerültek többségbe: a kolumbiaiak, hajszálnyi különbséggel ugyan, de elutasították a Kolumbiai Fegyveres Erőkkel (FARC) kötött békeszerződést, túl engedékenynek találva azt a sok áldozatot szedő gerillákkal szemben.

Mégsem tettek le Kolumbiáról

Így már jókora meglepetésnek nevezhető, hogy a Nobel-bizottság mégis kitartott Juan Manuel Santos mellett, annak ellenére, hogy épp elbukott az általa vezényelt békefolyamat. Hisz a voksolás sokkoló eredménye után több lap is arról cikkezett, hogy Kolumbia ezzel minden kétséget kizáróan kiesett a jelöltek listájáról.

Az előrejelzés hamisnak bizonyult, az öttagú bizottság bevállalta a vitatható döntést. Az újságírók rögtön a díj bejelentése után meg is izzasztották kissé a bizottság elnökét, amikor neki szegezték a kérdést, hogy ez vajon nem tiszteletlenség-e a kolumbiai demokráciával szemben, amely nemrég kinyilvánította akaratát.

Sokan tüntettek a béke mellett és ellen is

Forrás: AFP/Luis Robayo

Kaci Kullmann Five szerint a nép nem a békét szavazta le, csak egy konkrét megállapodást utasított el. A díj tehát részben elismerés az elnök eddigi kemény munkájáért, másfelől pedig bátorítás minden fél számára, hogy folytassák a tárgyalásokat. A Nobel-bizottság reménykedik benne, hogy a békefolyamat nem áll le, és Kolumbia képes véget vetni az eddig 260 ezer halottat követelő polgárháborúnak. És egyébként is, a döntés egyben főhajtás az áldozatok előtt. Nem adom fel, amíg a mandátumom tart, keresni fogom a béke lehetőségét – mondta Santos a népszavazás után.

A gerillavezér lekerült a listáról

A békedíjra amúgy a FARC vezetőjét, a szerződést aláíró Rodrigo Londonót is jelölték idén, ám végül nem lett megosztott díj, az elnök egyedül kapta meg. A gerillavezér kiiktatását firtató kérdése Five csak annyit felelt, hogy a bizottság sosem kommentálja azokat, akik végül nem kapták meg az elismerést. Londono hamar reagált Santos kitüntetésére: „Az egyetlen díj, amit akarunk: a béke és a társadalmi igazságosság, paramilitarizmus hazugságok és megtorlás nélkül” - írta a Twitteren.

Juan Manuel Santos és Rodrigo Londono történelmi kézfogása

Forrás: AFP/Cesar Carrion

Santos csak jóval a bejelentés után értesült arról, hogy ő lett a díjazott. A bejelentés idején ugyanis éppen aludt, és hiába próbálta meg telefonon elérni a norvég állami televízió, a stábja nem volt hajlandó felébreszteni emiatt. Pedig az elnök is újságíróból lett politikus, sőt lapigazgatója és tulajdonosa is volt egy időben a kolumbiai El Tiempónak, amelyet az apja fél évszázadon át szerkesztett. Santos az ország egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb családjába született, már a nagyapja is elnök volt a 30-as években. Ő maga viszonylag későn lépett politikai pályára: 2006-tól lett honvédelmi miniszter, majd 2010-ben választották Kolumbia elnökének egy liberális-konzervatív koalíció élén.

A FARC-kal négy évig folytattak béketárgyalásokat, ennek lett a gyümölcse a pár héttel ezelőtt aláírt megállapodás, amelyet végül leszavaztak a kolumbiaiak. Egyes kritikusai szerint épp a békedíj elnyerése motiválta őt a szerződés megkötésében. A tárgyalás egyik vezetője szerint Kolumbiában nagyon feszült a politikai légkör, így nehéz megjósolni, hogyan reagál majd a közvélemény Santos díjazásának hírére. Az egyik ellenzéki párt vezetője már gratulált az elnöknek, megérdemeltnek nevezve az elismerést.

Santos amúgy nemcsak a gerillákkal kötött béke elkötelezett híve, hanem a melegjogok mellett is több ízben kiállt: „Számomra teljesen elfogadható a homoszexuálisok házassága, sőt szerintem két azonos nemű ember egyesülésének ugyanazokat a jogokat és kiváltságokat kellene élveznie, mint mindenki másénak” – mondta. 

Lehetett volna botrány is

Hiába vitatott Santos díja, ennél sokkal nagyobb port kavaró döntést is hozhattak volna. A jelöltek között szerepelt ugyanis Edward Snowden is, akinek kitüntetésével kiakaszthatták volna az Egyesült Államok vezetését, alaposan beletenyerelve az Oroszországgal kialakuló hidegháborús légkörbe. A megfigyelési botrány kirobbantása óta Moszkvában élő egykori kém azonban nem kapta meg a békedíjat, így továbbra is inkább Oliver Stone lagymatag filmje inspirálja a róla szóló vitákat.

Edward Snowden díja nagyobb port kavart volna

Forrás: AFP/Lotta Hardelin

És persze ott van az örökké forrongó Közel-Kelet, az egyre kilátástalanabbá váló szíriai polgárháborúval a szívében. Sokan kampányoltak azért, hogy a szíriai önkéntes mentőknek, az életüket és testi épségüket napi szinten kockáztató Fehérsisakosoknak ítéljék a Nobel-békedíjat.

A nemzetközi közösség durván cserbenhagyta Szíriát, képtelennek bizonyult megvédeni őket a tömegpusztítástól. Ezt semmiféle Nobel-díj nem képes eltörölni. A szimbólumoknak azonban nagy ereje van, ezért idén a Fehérsisakosokat kellene kitüntetniírta a Guardian pár nappal az eredményhirdetés előtt, de ezek a hangok sem hatották meg a bizottságot, amelynek a tagjai inkább Dél-Amerikára koncentráltak.

Volt, aki visszadobta

Santos erős mezőnyből emelkedett ki, hiszen soha annyi jelölt nem volt még a díjra, mint idén. A 97. Nobel-békedíjra 376 személyt és szervezetet jelöltek, csaknem százzal meghaladva a 2014-es rekordot. 

Ez a díj amúgy több szempontból is különleges a Nobel-díjak között: ez az egyetlen, amelyet nem a Svéd Királyi Akadémia, hanem a norvég parlament által kijelölt Nobel-bizottság ítél oda, és Stockholm helyett az oslói Városháza nagy csarnokában adják át. A többi Nobeltől eltérően, a békedíjat kaphatja szervezet is: erre eddig 23 alkalommal volt példa, 19-szer pedig nem is osztották ki. Idén 148 szervezet és 228 személy volt a jelöltek között.

Egyszer még posztomusz békedíjra is akadt példa: 1961-ben halála után ítélték oda a díjat Dag Hammarskjöld svéd diplomatának, ám később szigorították a szabályokan, és azóta csak élő személyek kaphatják. Három alkalommal azért nem tudta átvenni a győztes a díjat, mert hazájában épp börtönben ült, és még olyan is megesett, hogy valaki visszautasította az elismerést: a vietnami béketárgyalásokban részt vevő Le Doc Tho 1973-ban kapta volna meg a békedíjat, de nem vette át. Arra hivatkozott, hogy hazája helyzete miatt nem áll módjában elfogadni.

(Címlapi kép: AFP)