Kedves Látogató,
Az unikornis.hu oldalunkra friss tartalmak már nem kerülnek, korábbi cikkeink továbbra is elérhetőek.
Üdvözlettel: az NWMG csapata
Értem

A menekültválság, amelyet a tárt karok oldottak meg

2016.10.23. 14:56
Az Egyesült Államokba tartó 56-os magyar menekültek útközben még arra gondoltak, hogy „a szentségit, mi lesz velünk”, de hamarosan kiderült, hogy a nagylelkű megoldások válság idején is működnek, sőt nagyon is észszerűek tudnak lenni. A hatvan évvel ezelőtti forradalom és szabadságharc nemcsak Magyarország, hanem az amerikai magyar emigráció történetében is fontos fordulópont. Egy lelkes csapat most leltárt készített azokból a tapasztalatokból, traumákból és sikerekből, amelyeket az Amerikába érkező magyarok átéltek.

A forradalmak sajátosságaival is magyarázható, hogy a történelmi és személyes emlékek egy részét nem a forradalmak helyszínén, hanem külföldön találjuk – 1956 esetében jórészt az Egyesült Államokban. Körülbelül 200 ezer ember hagyta itt Magyarországot a forradalom alatt és után, voltak köztük kitelepítettek, háborús árvák, osztályidegenek, szabadságharcos diákok. A legtöbbjüknek Ausztria volt az első állomás, és a tengerentúl a végső célpont. Az Egyesült Államokban 35 ezren, Kanadában 25 ezren kértek menedékjogot.

A New York-i Magyar Ház az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából vállalta fel, hogy feldolgozza és egy kiállítás formájában közreadja az amerikai emigrációban élő magyarság emlékeit, történeteit és életútját. A kiállítás szervezői – Nagy Ildikó, a New York-i Magyar Ház igazgatója, Bánhalmi Norbert fotós és Szilvay Gergely újságíró – New York államot bejárva gyűjtötte az anyagokat, többórás beszélgetésekben rögzítette az emigránsok emlékeit. 

Forrás: Bánhalmi Norbert

A történelmi adatgyűjtésen túl egyfajta érzelmi leltárt is összeraktak azokból a tapasztalatokból, traumákból és sikerekből, amelyeken az Amerikába érkező magyarok keresztülmentek. Bánhalmi Norbertben például nagyon élénken megmaradtak az interjúkból azok a benyomások, amelyeket akkor éltek át a magyar menekültek, amikor a New Yorkba befutó hajóról meglátták a Szabadság-szobrot. Erről a pillanatról csak úgy számoltak be, hogy óriási honvágy lett úrrá mindenkin, de nagy volt az izgalom is. A legtöbben angolul sem tudtak, és egyetlen dolog, ami erőt adott, az a hit, hogy itt már nem bánthatja őket senki. Itt tudatosult először mindenkiben, hogy már nincs hova hazamenni

– idézi fel a fotós a beszélgetéseket. 

A Vörös Kereszt üdvözli a magyar menekülteket

Forrás: Bánhalmi Norbert

Annyi minden történt hirtelen, annyi befolyás és történés, hogy nem volt időnk félni

– emlékezett vissza az egyik interjúban a jelenleg Connecticutban élő Papp László, az 1956-os Amerikai Magyar Emlékmű Bizottság elnöke a menekülés zűrzavarára. Az építészmérnök forradalmár 1956 novemberében fél óra alatt döntötte el, hogy várandós feleségével együtt elhagyja Magyarországot. Még ma is őrzi azt a vasfüggönydarabot, amelyet arról a határszakaszról vittek magukkal, ahol átszöktek Ausztriába. 

Forrás: Bánhalmi Norbert

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) köszönhető, hogy 1958 közepére az Ausztriában tartózkodó menekültek 90 százaléka elhagyta az országot. 1956 novemberétől 1957 januárjáig naponta indultak hatalmas menekültcsoportok harmadik országokba vonaton, buszokon és repülőgépeken.

Az Egyesült Államokba érkező magyar menedékkérőket először a New Jersey államban található Kilmer táborban szállásolták el.

Hetente három-négy repülőgép érkezett, sokaknak egy pár cipőn és egy zsebkendőn kívül semmije sem volt

– idézte fel az egyik beszélgetésben az 56-os menekültválság legintenzívebb napjait Lovas György, aki 1957 áprilisában azzal került be a New York Timesba és más amerikai lapokba, hogy felmászott a New York-i ENSZ-palota előtt a magyar zászlót tartó póznára, és késsel levágta a sarló-kalapácsos lobogót. 

A már Amerikában élő magyarok folyamatosan mentek ki az 56-os menekülteket szállító hajókhoz és repülőgépekhez, és az első lépésektől segítették a magyarok beilleszkedését, építették a magyar közösségeket. Az amerikai hatóságoknak pedig magyarul tudó segítőkre volt szükségük, így fordulhatott elő, hogy Farkas Andrást például Jávor Pál regisztrálta Camp Kilmerben. Csak évekkel később jutott eszébe, hogy egy autogramot is kellett volna kérnie a színésztől.

Forrás: Bánhalmi Norbert

Farkas András a németországi Bremerhavenből az utolsó transzporttal indult el Amerikába. A hajón, amely aztán Brooklynban kötött ki, 1770 síró, zokogó, meghatott magyar utazott, ahogy Farkas mondja, az „a szentségit, mi lesz velünk” állapotában.

A magyar menekültek azonban azonban nemcsak a már kitántorgott honfitársaikra, hanem az amerikai hatóságokra és szervezetekre is számíthattak. Az Egyesült Államokba érkezők kelet-európaiakat az 1952-ben indult Escapee Program segítette a letelepedésben. 

Forrás: Bánhalmi Norbert

Hosszú és nehéz útja volt. Most szabad országban van, melynek lakói mint barátot üdvözlik.

Ezzel a mondattal várta és nyugtatta meg a magyar emigránsokat az Amerikai Vörös Kereszt, amely igyekezett az amerikai életmódot is közelebb hozni az érkezőkhöz.

Forrás: Bánhalmi Norbert

Az 1956-os forradalom és az ezt követő tömeges elvándorlás nemcsak a magyarok történelmének volt meghatározó momentuma, hanem fordulópontot jelentett az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a fejlődésében. Az 56-os magyar menekültek miatt megváltoztatta a szervezet működési módszereit, újrafogalmazta a mandátumát. Vagyis elmondható, hogy az UNHCR ma nem lenne az, ami, ha nem szerzett volna tapasztalatokat 1956-ban a második világháború utáni első tömeges európai menekültválságban.

A legtöbb állam kész volt további eljárások nélkül befogadni a magyar menekülteket. Kevés menekültválságot oldott meg a nemzetközi közösség olyan hatékonyan, mint az 56-ost, mint ahogyan az is elmondható, hogy 1956 Magyarország nemzetközi megbecsültségének azóta is az egyik alappillére.

(Címlapi kép: Bánhalmi Norbert)

A New York-i Magyar Ház Mérföldkövek – 1956-os portrék és életutak az amerikai magyar emigrációban című kiállítását a Hungary Initiatives Foundation támogatja.