Kedves Látogató,
Az unikornis.hu oldalunkra friss tartalmak már nem kerülnek, korábbi cikkeink továbbra is elérhetőek.
Üdvözlettel: az NWMG csapata
Értem

Fidel Castróért rajongott Hollywood

2016.11.26. 10:21
„A kubai forradalom fővezére ma éjjel 22:29 órakor meghalt” – közölte a hírt Raúl Castro jelenlegi kubai elnök és Fidel Castro öccse rendkívüli adásban. A huszadik századi kommunista diktátorok utolsó alakja és egy igazi kulturális ikon távozott az élők sorából. 

Fidel Castro utoljára nyilvánosság előtt idén áprilisban jelent meg, a Kommunista Párt kongresszusának utolsó napján mondott beszédet. Elismerte, hogy már nagyon idős, de hangsúlyozta, a kubai kommunisták elképzelése még mindig érvényes, azt mondta: „a kubai emberek győzedelmesek lesznek”. 

„Hamarosan 90 éves leszek, ez olyan valami, amit soha nem gondoltam volna” – fogalmazott.

Nemcsak a huszadik századi kommunista egyeduralkodók közül élt ő a legtovább, de a nem királyi vezetők közül is ő volt a leghosszabban hatalmon az előző évszázadban. Castro csaknem ötven éven át volt Kuba diktátora. 1965-ben ő lett a Kubai Kommunista Párt első főtitkára, és az ő vezetésével vált az ország egypárti szocialista köztársasággá.

Átmenetileg először 2006-ban bízta meg testvérét a szigetország vezetésével, mert betegeskedett. Rá két évre vonult vissza végleg, lemondott elnöki és hadvezéri posztjáról, és hivatalosan is Raúl Castro lett az elnök. Fidel 2011-ben vált meg első titkári posztjától is.

Forrás: AFP/Adalberto Roque

Fidel Castro gazdag cukornád-ültetvényes fiaként született Kubában 1926. augusztus 13-án. Az ország egyik legjobb gimnáziumába járt, 1945-ben pedig beiratkozott a Havannai Egyetem jogi karára. Amerika-ellenessége már itt is megmutatkozott, a szocializmus és a nacionalizmus kérdései foglalkoztatták. Az egyetemtől kezdve egész életét a politikának szentelte. 

Castro forradalma

Éppen akkor akart bekerülni a kubai kongresszusba, amikor Fulgencio Batista 1952 márciusában puccsal megszerezte a hatalmat, eltörölte a szabad választásokat és Amerika-párti diktatúrát épített ki. Castrónak ez éppen elég ok volt arra, hogy szervezete, a Movimiento (Mozgalom) élén megtámadja Kuba második legnagyobb katonai támaszpontját, a Moncada-laktanyát, és puccsal megpróbálja megdönteni Batista hatalmát.

A felkelése azonban elbukott, és Castrót 15 év börtönbüntetésre ítélték. Csakhogy a fiatal forradalmár és politikus népszerűsége annyira megugrott, hogy végül Batista kénytelen volt megadni neki a kegyelmet. Castro 1955-ben szabadult. Egy évvel később, 1956-ban Mexikóban maréknyi emberével, valamint Ernesto Che Guevarával együtt szervezték újjá a gerillaháborút a kormány ellen.

Hozzáláttak a pénzgyűjtéshez és a katonai felkészüléshez, és idővel már a mérsékelt ellenzék is az ő oldalukra állt, radikális baloldali szemlélete miatt pedig a szocialista országok is elkezdték támogatni a Mozgalmat, egyúttal Castro hatalomra jutását. Több sikertelen puccskísérlet után végül 1958 szilveszterén, a Santa Clara-i rohammal arattak döntő győzelmet. Ennek köveztkezményeként Batista örökre elhagyta Kubát. Az ideiglenes kormányt 1959. február 16-án váltotta fel Fidel Castro uralma.

1977-ben Kelet-Berlinben

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit picture alliance/Dpa-Zentralbild

A hatalomátvétel véres és könyörtelen volt, több ezer közkatonát végeztek ki. Hatalmának megerősítése érdekében szövegtséget kötött a Szovejtunióval, így a kommunista forradalmat annak ellenére sikerült életben tartania, hogy a levegőben lógott az Egyesült Államokkal való háború veszélye, és az USA blokád alá vonta az országot.

1965-ben összevonta a Kubai Kommunista Pártot a saját forradalmi szervezetével, és ő lett a pártelnök. A Castro-rezsimben az ellenzéket később sem tűrték meg, bebörtönzésekkel, kikényszerített emigrációval, halálbüntetéssel igyekezett Fidel Castro felszámolni a belső ellenállást. Castrót szinte egész élete során megpróbálták eltenni láb alól, a CIA is ezen volt, és a kubai hírszerzés szerint több százszor kísérelt meg ellene merényletet. 

Nagyon szeretett maratoni beszédeket tartani, a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült 1960-ban: a 4 óra és 29 percig tartó felszólalása a leghosszabb beszéd lett, amelyet valaha az ENSZ-ben hallottak. Szívügye volt a közegészségügy és az oktatás kérdése, azonban semmibe vette a civil szabadságjogokat, az egyházakat ellehetetlenítette, a szakszervezeteknek megtiltotta, hogy sztrájkoljanak.

„A világ egyik legbölcsebb embere”

Diktatórikus vezetése ellenére és annak dacára, hogy Kubában megroppant a gazdaság, a Szovjetunió támogatásának megszűnte után pedig erősen megugrott a munkanélküliség is, Fidel Castróból világszerte kedvelt figura, ikon lett. Világhírű énekesek, zeneszerzők, írók, rendezők ápoltak vele jó viszonyt, Bob Dylan például énekelt róla, Gabriel García Márquezzel pedig köztudottan közeli kapcsolatban álltak, és

kis túlzással egész Hollywood rajongott érte. 

Steven Spielberg például 2002-ben látogatta meg őt Havannában az elnöki palotában, és a rendező a találkozás után azt mondta, ez volt „életének legfontosabb nyolc órája”. Kevin Costner a kubai rakétaválságról szóló filmjének (Tizenhárom nap – Az idegháború) premierje előtt szintén felkereste Castrót, és privát vetítést tartott neki. „Életre szóló élmény volt néhány méterre ülni tőle, és figyelni, ahogy felidézi mindazt, amit még nagyon fiatalként élt át” – mondta a színész.

Hozzá hasonlóan Jack Nicholson is  lelkesen nyilatkozott Castróról. Nicholson három órát töltött Havannában, és a találkozást követően egyenesen zseninek nevezte a kommunista vezetőt. 

Oliver Stone filmrendező több napra maradt kubai vendéglátójánál, aminek az eredménye egy 90 perces dokumentumfilm lett. Stone a Comandante című film kapcsán azt nyilatkozta, hogy Fidel Castro „nagyon önzetlen és erkölcsös – a világ egyik legbölcsebb embere”.

Castróért persze a nők is odavoltak, állítása szerint több mint ezer szeretője volt. Elnöki rezidenciájára még „a világ legjobb női”, Naomi Campbell és Kate Moss is eljutottak. 

(Címlapi kép: AFP/Silvio Rodriguez)