Kedves Látogató,
Az unikornis.hu oldalunkra friss tartalmak már nem kerülnek, korábbi cikkeink továbbra is elérhetőek.
Üdvözlettel: az NWMG csapata
Értem

Hitler a karácsonyfa alatt

2016.12.26. 07:30
Ha a karácsony tematizálásáról van szó, senki nem csinálta olyan eltökéltséggel, mint a nácik.

A karácsony és a (nem feltétlenül szótárszerűen értelmezett) politikai korrektség egymásra találásából rengeteg vicces, kínos, érthetetlen és persze nagyon emberi történet született az elmúlt években. A karácsonynak olyan kitüntetett helye van az emberi pszichében, hogy a legtöbben meg vannak győződve arról, hogy csakis egyféleképpen lehet ünnepelni, pedig ennél sokszínűbb ünnepe aligha van az emberiségnek. Ez persze nem akadályozza meg az elvakultakat abban, hogy az ünnepi üdvözletekbe és dekorációkba megosztó politikai kinyilatkoztatásokat lássanak bele.

Hol máshol lehetne ez érzékenyebb téma, mint az Egyesült Államokban, ahol a Fox News jóvoltából megszületett a karácsony elleni háború kifejezés, és ahol hasonló címmel már könyv is megjelent, nem is szólva arról, hogy a téma még mindig felizzik minden év végén, és ahol kőkemény állásfoglalással ér fel, hogy valaki boldog karácsonyt vagy kellemes ünnepeket kíván. Pedig az ünnep szekularizációja eléggé feltartóztathatatlannak tűnik, de ez sem zavarja azokat a karácsonyvédőket, akik néhány éve kiakadtak, hogy a Starbucks a hagyományos mintákat mellőzve egy egyszerű piros pohárral ünnepelte a karácsonyt.

Csakhogy, ha a karácsony tematizálásáról van szó, senki nem csinálta olyan eltökéltséggel, mint a nácik. Először ugyanis Hitler Németországában járatták csúcsra a karácsony elleni háborút. A 20-as, 30-as évek Németországában az ünnep családiasságába már belevegyült némi nacionalista, antiszemita propaganda. A náci párt 1933-as hatalomra kerülésével pedig már komolyan beindult a karácsony kisajátítása – új jelképekkel, új rituálékkal próbáltak helyet találni a nemzeti szocializmusnak a karácsonyfa alatt. 

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP

A náci szimbólumoknak a magánszférába való beszivárgását kutató Joe Perry szerint ebben az időszakban – bár sokan nem hagyták, hogy a hatalom beleszóljon Németország kedvenc ünnepébe – sokan lelkesen vették át a náci narratívát. Ez volt az a korszak, amikor a karácsonyból újpogány, északi gyökerű ünnep lett, a vallási tematika helyett a karácsony náci verziója az árja örökséget ünnepelte. Így kerültek előtérbe a kereszténységet megelőző ősi germán rituálék, a náci karácsony pedig sokkal inkább szólt a téli napfordulóról, mint Jézus születéséről.

Sőt mivel a náci ideológusok a vallásban a totalitárius állam ellenségét látták, megpróbálták szinte teljesen kiiktatni az ünnepből a keresztény szálat. A nőket arra biztatták, hogy élesszék fel a germán szellemiséget az otthonaikban, Odin napkeresztjét használják dekorációként, és a gyertyák meggyújtásával a pogány démoni mágiát idézzék fel – bármit jelentsen is ez.

Így lett politikai állásfoglalás a karácsonyi dalokból, sütikből és díszekből.

És bár az egyház látványosan tiltakozott az ellen, hogy Jézust eltüntessék a karácsonyból, a náci ideológiának egy időre sikerült tematizálnia az ünnepet. Csak a második világháború vége felé, a közelgő vereség hatására kezdett el veszíteni vonzerejéből a náci karácsony.

(Címlapi kép: AFP)