Megvan, mit rejtegetett eddig a Földünk közepe

2017.01.10. 11:02
Évtizedekig rejtély volt a geológusok számára, hogy mi lehet a harmadik anyag a vas és a nikkel mellett, amely a Föld ötezer kilométer mélyen található belső magját alkotja.

A Föld 2900 kilométernél mélyebben található rétegeit együttesen földmagnak hívjuk, amely a folyékony halmazállapotú maghéjból és a szilárd belső magból áll. A Föld közepe megközelíthetetlen az ember számára, így a kutatók arra, hogy milyen anyagok is alkothatják az itteni részeket, a földmozgásokból, szeizmikus mérésekből tudnak következtetni. 

A geológusok előtt az egyik legnagyobb rejtély, hogy az 1200 kilométer sugarú belső mag, amely már ötezer kilométerre van a felszíntől, pontosan milyen anyagi összetételű. A meteoritok vizsgálata során, és abból kiindulva, hogy a mag sűrűsége jóval nagyobb, mint a felszínen ismert kőzetek átlagos sűrűsége, a kutatók eddig arra jutottak, hogy a belső mag 85 százalékát valószínűleg nikkel, 10 százalékát pedig vas alkotja. 

Azonban ez még mindig csak 95 százalék, és egészen mostanáig nem érkezett jó tipp arra, hogy a mag anyagának maradék 5 százalékát mi teszi ki. Évtizedekig tartó kutatás után most végül a japán Tohoku Egyetem geológuscsapata tett egy ígéretes kijelentést,

miszerint a hiányzó elem a szilícium. 

Ennek bizonyítására a japánok elkészítették a nikkel, a vas és a szilícium megfelelő ötvözetét, amelyet aztán mesterséges körülmények között annak a nyomásnak és magas hőmérsékletnek tettek ki, amely a Föld belsejére is jellemző. Eiji Ohtani, a kutatás vezetője, a BBC-nek azt mondta, hogy a kísérlet alapján valóban a szilícium lehet az eddig hiányzó anyag, de persze további bizonyításokra van szükségük. Már csak azért is, mert a geológusok egyelőre nem jutnak dűlőre a kérdésben, vannak, akik szerint például oxigént is kell tartalmaznia a belső magnak. 

És hogy miért fontos mindezt tudni? A Cambridge-i Egyetem professzora, Simon Redfern szerint a kutatások kis ablakot nyitnak számunkra, hogy elképzeljük, milyen lehetett a Föld belseje közvetlenül azután, hogy a bolygónk megszületett, tehát 4,5 milliárd évvel ezelőtt. 

(Címlap: AFP)