Kedves Látogató,
Az unikornis.hu oldalunkra friss tartalmak már nem kerülnek, korábbi cikkeink továbbra is elérhetőek.
Üdvözlettel: az NWMG csapata
Értem

És megalkottuk az emberdisznót

2017.01.27. 10:00
Már létezik olyan sertésembrió, amely 0,001 százalékban ember. Az ilyen genetikai mozaikokból álló élőlényeket a tudósok a mitológiai oroszlánfejű, kecsketestű és kígyófarkú szörnyeteg után kiméráknak nevezik. 

Tudósoknak most először sikerült ötvözniük az állatot az emberrel. A japán Kinki Egyetem most tette publikussá egy nagy létszámú kutatógárda tanulmányát, amelyben leírják, hogy nemcsak hogy emberi őssejtet sikerült egy disznó embriójába fecskendezniük, de az így genetikailag módosított embrió 28 napig egészségesen fejlődött, immáron részben emberi szövettel. 2075 embrióval próbálkoztak, ezek közül 186 az anyakoca méhében megérte az egy hónapos kort. 

Juan Carlos Izpisua Belmonte, az amerikai Salk Intézet professzora a BBC-nek azt mondta, hogy

ez az első alkalom, hogy emberi sejteket láthattak növekedni egy nagytestű állatban.

Már az első 28 napban a tesztelt embriók milliárdnyi sejtjéből több milliónak emberi sejtnek kellett lennie – állítja Jun Wu, egy másik kutató, aki szerint nem találtak bizonyítékot arra, hogy az emberi sejtek a sertésembrió kezdetleges agyszöveteibe is beépültek volna.

Bármilyen meghökkentően is hangzik a kísérlet, a kutatók nyilván nem szörnyeket akarnak teremteni, hanem a szervátültetéshez, a transzplantátumok létrehozásához szeretnének új utakat találni. Az emberdisznóhoz hasonló lényekben, tehát a biolgóusok között csak kiméráknak nevezett genetikai kreálmányokban fejlődött egészséges emberi szövet sok mindenre felhasználható lehet.

A görög mitológiából ismert kiméra

Forrás: The Picture Desk/The Picture Desk Ltd/Gianni Dagli Orti

Egyrészt gyógyszereket lehetne tesztelni rajtuk, emberi betegségeket tanulmányozni, ahogy az emberi embrió fejlődésének korai szakaszáról és a különböző fajok azonos szerveinek különbözőségeiről is több mindent megtudhatnánk.

Persze, a végső cél az lenne, hogy olyan emberi szerveket tenyésszenek ki az állatokban, amelyeket aztán át lehetne ültetni az arra rászoruló emberi testekbe. Nagyon leegyszerűsítve a genetikusok például azt csinálnák, hogy az egynapos sertésembrió DNS-éből kivágnák azt a részt, amely a hasnyálmirigy fejlődéséért felelős, hogy az ezután befecskendezett emberi őssejt éppen ezt a lyukat töltse be, és később emberi hasnyálmirigy növekedjen az állatban.

Hosszú távon egyébként gazdatestnek a tehén sokkal jobban megfelelne, mivel az állat körülbelül annyi ideig hordja ki utódját, mint az ember, ezzel szemben a disznó négy hónap után lefial.

Igaz, a kutatók semmiképpen sem akarnak eljutni odáig, hogy egy kiméra megszülessen. Belmonte szerint hiába képes a tudomány sok mindenre, a tudósok nem feltétlenül akarják ezeket a lehetőségeket kihasználni. „Nem egy fülkében élünk egy laboratóriumban, hanem más emberekkel együtt, és a társadalomnak kell eldöntenie, hogy mit lehet megtenni.” 

(Címlap: Photo12/Ann Ronan Picture Library)