Kedves Látogató,
Az unikornis.hu oldalunkra friss tartalmak már nem kerülnek, korábbi cikkeink továbbra is elérhetőek.
Üdvözlettel: az NWMG csapata
Értem

Churchill megjósolta a holdra szállást, sőt a Mars-expedíciót is

2017.02.16. 12:58
Egy soha nem publikált, de valószínűleg újságba szánt, 11 oldalas tudományos értekezés került napvilágra Winston Churchill tollából. Az esszében Churchill a földönkívüliek létezésének lehetősége mellett érvvel, és megjósolja a holdra szállást is. 

Winston Churchill tudomány iránti szenvedélye közismert, ő volt például az első brit miniszterelnök, aki tudományos tanácsadót vett fel maga mellé, és több híres tudóssal is tartotta a kapcsolatot, többek között  Sir Bernard Lovell csillagásszal. Szorgalmazta laboratóriumok létrehozását, teleszkópok megépítését, és egyéb technológiai fejlesztéseknek is elkötelezett híve volt, bár a tudományos érdeklődésére részben a háborús készültség miatt volt nagy szüksége.

Ugyanakkor arról nem sokat lehetett tudni, hogy Churchillt a földönkívüli létformák is érdekelték. Pedig erről írt egy 11 oldalas értekezést, amelyből jól látszik, hogy például az asztrobiológia területén nagyon olvasott volt, tisztában volt kora legújabb tudományos érveivel és eredményeivel.

Ez a nyilvánvalóan megjelenésre szánt, de valamilyen okból végül soha nem publikált esszé a '80-as években egy amerikai, fultoni múzeumba került, és egészen a tavalyi évig ott is porosodott. Timothy Riley, az intézmény igazgatója bukkant rá a szakemberek előtt is ismeretlen szövegre, és elküldte azt elemzésre az izraeli asztrofizikusnak és írónak, Mario Liviónak.

Egyedül vagyunk az univerzumban?

Livio is igencsak meglepődött, amikor látta, hogy az értekezésnek Churchill az Are We Alone in the Universe? (Egyedül vagyunk az univerzumban?) címet adta, és, hogy a volt vezető a szövegben amellett érvvel, hogy megvan a lehetősége az életnek más bolygókon is. Az izgalmas ebben leginkább az, hogy Churchill ötven évvel az előtt filozofált a földönkívüliek esetleges létezéséről, hogy bizonyítékot találtak volna arra, hogy a naprendszerünkön kívül is keringenek bolygók. Az úgynevezett exobolygók létezéséről ugyanis csak 1990-ben győződtek meg a tudósok. 

Churchill az életet úgy definiálta, mint a nemzés és a sokasodás szinonimáját, amelyhez a víz elengedhetetlen feltétel. Úgy gondolta, hogy a távoli univerzumban létezhetnek még csillagok, amelyek körül Föld-szerű bolygók keringenek, és szerinte megvan az esély rá, hogy ezek a bolygók a keskeny „lakható” zónába tartoznak, tehát elég távol vannak a napjuktól ahhoz, hogy ne legyenek nagyon forróak, de mégis elég közel vannak a csillaghoz ahhoz, hogy ne hűljenek ki. 

A volt miniszterelnök nem tartotta kizártnak, hogy egyszer az emberiségnek lesz lehetősége felfedezni a naprendszerét.

Egy napon, talán nem is a nagyon távoli jövőben, lehetséges lesz a Holdra utazni, vagy a Vénuszra, vagy éppen a Marsra 

– fogalmazott az írásában. A naprendszerünkön belül leginkább egyébként a Vénuszról tudta elképzelni, hogy valaha élet lehetett rajta.

A múzeumigazgató Riley úgy véli, hogy Churchill még a második világháború kitörése előtt, 1939-ben írhatta az értekezését, de már az után, hogy Orson Welles Világok harca című, 1938-as rádiójátéka kisebb pánikot keltett a hallgatók körében, akik azt hitték, hogy a felolvasott szöveg valóban egy híradás a marslakók inváziójáról. 

(Címlap: AFP)